Tibor
2017.04.10 09:19
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. (János 10:11)
Jézus azt mondja magáról, hogy Ő a jó pásztor, és ebben a rövid kis mondatban sok minden benne van magunkra és másokra nézve.
- Van pásztorunk, azaz nem vagyunk magunkra hagyva. Sokszor talán azt érezhetjük, hogy olyan az életünk ebben a földi világban, mintha Isten magunkra hagyott volna. Mintha eltávolodott volna, és csak magunk küzdünk a megmaradásért, vagy az előbbre jutásért. Mint az az ember, aki nem tud úszni és beesett a vízbe. Próbál fenn maradni, próbál közelebb jutni a parthoz, de mennél jobban küzd, annál jobban elfárad, és annál inkább esélytelennek látja a megmenekülést. Jézusnak ezzel a mondatával biztatást kaphatunk, hogy nem hagyott el, hanem megvan a Pásztorunk, és nem mi találtunk rá, hanem Ő talált ránk, mégpedig azért mert keresett, mert fontosak vagyunk neki.
- Jó pásztorunk van. Sokszor csalódtunk már embertársainkban. Azt hittük valakiről, hogy minden tekintetben olyan, mint amilyennek mi képzeltük, vagy vártuk, aztán egy nehéz pillanatban kiderült, hogy egyáltalán nem. Jézus, a mi pásztorunk azonban hű. Ő nem olyan, mint az embertársaink, nem úgy és nem azért közeledik, mint felebarátainknak sokasága, számításból. Ő azért törődik velünk, mert Ő jó és szeret minket.
- Jézus a pásztorunk és nem más. Ezért nekünk nem más nyájakba kell kacsingatnunk, vágynunk, mert a mi pásztorunk itt van, és a mi pásztorunk jó. Nem a másik ember (lehet az akár egy lelkész is) a mi pásztorunk, és nem a magunk pásztorai vagyunk. Sőt a másik embernek sem mi vagyunk a pásztorai, hanem maga, az értünk életét áldozó Jézus Krisztus. Örömmel lehetünk társai egymásnak Jézus, - és csakis az Ő - pásztorsága alatt.
Másnap visszavittek a 13-as szobába, a lépcső alatti „izolaré”-ba (büntetőszoba) tettek. Itt töltöttem egyedül életem kívülről nehéz, lelki vonatkozásokban leggazdagabb 40 napját. Senkivel sem volt szabad érintkeznem, de Istent kizárni nem lehetett. Ő csodálatosan közel jött hozzám, és nagy lelki békességgel ajándékozott meg. (Csiha Kálmán)
Uram, Krisztus Jézus! Köszönöm, hogy pásztorom vagy. Megnyugtat ez a tudat. Az egyetlen, Aki értem még az életedet is feláldoztad. Köszönöm, hogy nyájadnak tagja lehetek. Kérlek őrizz, vezess napról napra.
Ámen