Tibor
Jézus így felelt a latornak: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban.” Lk 23,43
Egyetlen ember van a nagypénteki sokadalomban, aki hangos szóval tesz hitvallást Jézusról, pedig a legkevésbé tőle volt várható ez: az egyik lator. Vajon miért tudja abban a sokaságban egyedüliként megvallani Jézust királyának ez a bűneit tekintve senkinél sem különb lator? Nem másért, mert neki megbocsáttattak már a bűnei: ő hitte, hogy amikor a mellette haldokló Jézus kínzóinak bűnbocsánatért imádkozik, akkor az ő bűneinek bocsánatáért is imádkozik. Ő hitte, hogy Isten meghallgatja ezt az imádságot, a mennyei Atya meghallgatja Jézus szószólását minden bűnösért. Ez a lator csak bűnei bocsánatának bizonyosságával a szívében lett képes arra, hogy Jézust királyaként szólítsa meg a gúnyolódó sokaság füle hallatára, és kegyet kérjen tőle: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.” És Jézus ennek az embernek, aki a nagypénteki sokadalomban egyedül vallja Őt királynak, rögtön így válaszol: „Ma velem leszel a paradicsomban!”
