Tibor
Adjad, fiam, a te szívedet nékem… (Példabeszédek 23,26)
Sokaknál az már régen volt, de a pillanatot valószínűleg nem felejti el senki, amikor megmondta annak, akit szeret, hogy mi tölti be a szívét, és kérte, ossza meg vele az életét. Tegyük fel, hogy így válaszolt volna: „Igen, megpróbálom. Én szeretnék veled élni és küzdeni, és a magunk és gyermekeink számára mindent olyan jól végezni, amennyire erre képes vagyok. De kezdettől fogva légy tisztában azzal, hogy mást szeretek. Nélküle nem tudok élni.” Ugyan mit szóltunk volna, ha ilyen választ kaptunk volna? Bizonyára elállt volna a lélegzetünk, körülbelül ezt mondtuk volna: „Nem az a szándékom, hogy házvezetőnőt vegyek magamnak. Arra kérlek, légy a feleségem. Nem a segítségedet, hanem a szívedet kérem, mint ahogy én is a szívemet adtam neked.” A mennyei Vőlegény sokszor kap ilyen választ, amikor szegény és bűnös földi menyasszonyát meg akarja nyerni. Sokan így válaszolnak: „Igen, én neked akarok szolgálni. Templomba akarok járni, a Bibliát olvasni és a gyülekezeti munkában is részt akarok venni. Ezeket valóban meg szeretném tenni, amilyen jól csak tudom. De - bocsáss meg, - én a világot szeretem, és nem tudom elképzelni, hogyan élhetnék úgy, hogy ne szerethessem azt. De ez ne nyugtalanítson. Semmit sem fogok elmulasztani abból, amit tőlem megkívánsz. És ha megfeledkeznék róla, csak mondd meg nekem és akkor mindjárt komolyabban veszem a vallást.” Igen, így válaszolnak Neki nemzedékről nemzedékre, és még azt is gondolják, hogy ez az "értelmes" Istentisztelet. De Mennyei Urunk sem erkölcsi teljesítményekre, sem vallásos kiszolgálásra, vagy egyéb szertartásokra nem kér bennünket. Csak egyetlen dolgot kér: Add nekem a te szívedet! Ha Isten nem kapja meg a szívünket, akkor nincs szüksége a mi vallásos szertartásainkra és vasárnapi erőltetett templomba járásunkra, imádságainkra sem. De ha megkapja szívünket, akkor mindent értékel, amit Érette vagy embertársainkért teszünk, mert akkor mindez a szeretet szabad akaratából és hálából történik.
Ha a lélek önmagába mélyed, akkor meglátja Jézus Krisztusnak, dicső Megváltójának reá függesztett szelíd tekintetét, amellyel hívogatja és biztatja: hogy tekintsen reá ugyancsak szeretettel. (Tersteegen)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm, hogy Te nem csak a szívedet adtad a bűnös életemért, hanem az egész életed, tested-lelked. Megtöretett értem is ott a golgotai kereszten. Olyan jó az a bizonyosság, hogy ki tudom mondani: hogy mindenkit, és mindent hagyok, nem kell más csak a Benned megnyert, megígért Örök élet. Légy érte áldott.
Ámen
