Tibor
„Így azt tartsátok ti is magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek Istennek Krisztus Jézusban!”(Róma 6,11)
Az új élet következménye, hogy a hívő ember gondolkodása is Isten szerinti lesz. Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban? A bűn a felszínen marad, a gondolatok viszont mélyen a szívünkbe, Istenbe gyökerezve fogannak meg. Isten megtisztítja gondolatainkat, azok szerinte valók lesznek. Honnan tudhatjuk, hogy ezek valóban Istentől származnak? Úgy, hogy vágyakozás ébred a tiszta forrás után, Isten írott és olvasott Igéje lesz számunkra a mérvadó. Ha figyelmesen olvassuk, vagy ha a magyarázatát hallgatjuk, akkor szól hozzánk, és az éppen problémás kérdéseinkre ad választ. Úgy vesszük észre, hogy megvilágította előttünk, hogy mit is tegyünk. A kérdés viszont az, hogy elfogadjuk-e ezt a belső hangot, amely egészen mélyről jön, vagy a felszínen levő bűnökkel foglalkozunk, azokkal hagyjuk magunkat sodortatni. Itt kell igazán bölcsnek lennünk, hogy mit válasszunk. De ha Krisztus Jézusban vagyunk, akkor könnyű a döntés, mert van kihez imádkozni, van kitől segítséget kérni, és Ő azonnal eszünkbe juttatja a Szentlélek helyes, Isten szerint való válaszát. Adjunk hálát, ha ilyen mély kapcsolatba kerülhetünk a mi Mennyei Atyánkkal és az új életünkben segít az új gondolkodásban, és ez olyan cselekedetet eredményez, amely Isten dicsőségére és hasznunkra válik.
Amikor imádkozunk, nem számlát nyújtunk be, hanem Isten akaratára hangolódunk. Az imádság értelme nem az, hogy Isten megadja-e vagy azt adja-e, amit én kívánok, hanem az, hogy rábíztam-e az Istenre a dolgaimat. Ha igen, a bizalmamban az is benne van, hogy ami ezután történik, a javamra szolgál. (Németh Dávid)
Uram! A tévelygéseimből irányíts a helyes ösvényre, a kétségekben adj bizalmat szívembe Feléd, a mélységekben segíts Reád tekintenem, mert Hozzád tartozom elválaszthatatlanul.
Ámen
