Tibor
„Ezt az írást sem olvastátok: Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemünkben?” (Márk 12:10-11)
Mi, emberek, túlságosan is félünk az elutasítottságtól. Jézust is elutasították, mégis túlélte, és mi is túl fogjuk élni. A visszautasítottság ellenére sem fog összetörni a szívünk, és az elutasítottság nem állíthat meg abban bennünket, hogy megtegyük azt, amit Isten reánk bízott. Senki sem örül annak, ha visszautasítják, de ha mégis megtapasztaljuk, akkor is győztesen kerülünk ki a helyzetből. Isten gondoskodik a hírnevünkről is, nekünk nem kell ezzel sem foglalkoznunk. Gondoljunk arra, hogy bár nem minden ember fogad el, Isten már elfogadott és szeret bennünket. Ezt mondogathatjuk magunknak, amíg meg nem erősödünk ebben a hitben olyannyira, hogy már egyáltalán nem számít, ha mások visszautasítóak. "Ha tiéd Isten, akkor minden a tiéd." Ő ismeri a szükségeinket, és betölti azokat. Ha többre értékeljük Isten feltétel nélküli szeretetét az emberek feltételhez kötött elfogadásánál, akkor legyőzzük az elutasítottságot. Szeretni azt jelenti, hogy kilépek önmagamból, és a szeretet nevében mindent adok és mindent elfogadok attól, akit szeretek. A szeretetben megértőnek kell lennünk, és tudnunk kell várni.
Uram! Köszönöm, hogy tegnap is megőriztél. Nem tudom, ma milyen kísértések érnek, azt sem, hogy miképpen küzdhetőek le, de bízom Benned, hogy keresztül fogsz segíteni rajtuk.
Ámen
