Tibor
Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. Nem alszik ki és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön... (Ézsaiás 42,1-4)
A mai világ sugallja, hogy a tökéletesség, az épség, a szépség teszi élhetővé a boldog életet. Az életünk azonban maximum a felületen lehet ilyen, vagy a vágyainkban. Valójában megrepedt nád, füstölgő mécses, vannak repedések, repedéseink. Mit kezdünk ezekkel, vajon hogyan gyógyulhatunk meg? Ha nem tudok magamon segíteni, ki segít? A szülők? Nem mindenki van abban a helyzetben, hogy szüleire tudjon támaszkodni. Sőt, sajnos, ki kell mondanunk, hogy sok esetben maguk a szülők a törések „elkövetői”. Ha hozzájuk nem, akkor kihez mehetnénk? Itt léphet be a reklám, a celebek világa. Ezek a minták a pénzről szólnak, a hírnévről, a sikerről. „Te is lehetsz egy napig sztár!” „Benned is van érték, amit el lehet adni!” Mert ma mindent pénzben mérnek, mindent el lehet adni és meg lehet venni. A reklámok és celebek vezetnek tehát bennünket. De merre? Van egy másik irány, egy másik hullám. A láthatatlanból jön, maga is láthatatlan, mégis áramlik, mozog. Mi nem, de Ő tudja, honnan jön, hová megy. Mert a szél fúj, zúgását halljuk, de... A titok és az evangélium pontosan az, hogy Ő tudja. A mindenségből jön, és bennünket akar megtalálni, felemelni a saját világába. Nem véletlen vannak a templomok. Tornyukkal kiemelkednek a lakóépületek magasságából: felemelik tekintetünket. Ebből a világból a másikba, a láthatóból a láthatatlan irányába mutatnak. Tájolnak minket, mert az egész láthatóból és láthatatlanból áll. A láthatóból táplálkozó valóság önmagában nem valóság. A valóság a kettő együtt, és a láthatatlan képes átminősíteni a láthatót. Ha odáig eljutunk, hogy észrevesszük azt, hogy segítségre van szükségünk ahhoz, hogy megálljunk az életben és ezt ki is mondjuk, már valami elkezdődött. Az élet folyamat, melyben felismerhetjük, hogy Isten azt mondja: „enyém vagy. "
Isten számára teremtettem, az Ő tulajdona vagyok. (Bernleres)
Istenem! Az, hogy a Tied vagyok, minden körülményem között megnyugtat. Sokszor gondolok erre, mert jelenléted, gondoskodásod hatalmas erőt ad számomra az élet küzdelmeiben. Had mehessek Veled mindig és vezess engem!
Ámen