Tibor
Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. (Máté 25:14)
Azt látjuk a példázatban, hogy Isten kijelenti akaratát és megbízást ad szolgáinak. Ez is határozott terveiről tanúskodik. Terveiből annyit mutat meg, amennyi éppen elégséges. Ez esetben az, hogy vagyonát három emberre bízza, hogy távollétében – akármennyit is kaptak – kezeljék nagy hűséggel. Itt jön képbe az emberi akarat. Kapcsolódnak-e a gazda elgondolásaihoz? Úgy várják-e haza eközben a gazdát, hogy eredményeket tudjanak felmutatni? Kettő dolgozik serényen, egy közülük fél a megbízótól, a feladattól, ezért inkább elássa a kapott tálentumot, és saját dolgát megy végezni. Nem így gondolta el a megbízást, magáról többet képzelt és ez összekapcsolódik a többiek iránti irigységgel is. Mit mutat ez? Az ember ahelyett, hogy kapcsolódna a kijelentett dolgokhoz, a feladatokban részt venne, ahelyett önmagára tekint és elkezd magával foglalkozni. Nem érek tán annyit, mint a másik? Megéri-e ez nekem? Nem hű szolgákhoz illő módon viselkedik, hanem úgy, mint egy béres. Addig vesz részt a tervekben, amíg neki kényelmes. Nem is várja a gazdát haza, lényegében hidegen hagyja őt annak ügye. Aki így tesz, annak nehéz és megterhelt lesz a várakozása adventben is.
Kereszténynek lenni nagyobb dolog, mint annak látszani. (Pázmány Péter)
Uram! Helyes lelki készülődésért könyörgök hozzád, hogy mindenkori adventem elérje célját, mely nem lehet kevesebb, mint Veled találkozni, Rád hangolódni, elfogadni, amit, akit Te készítettél el nekem is.
Ámen
