Tibor
„Jöjjetek utánam...” (Máté 4:19)
Sok minden és mindenki vezetheti az embert, de mai Igénk azt mondja, hogy Jézus is vezetni akar bennünket, követőit. Engedjük Neki! Ez egy döntés, melyet nekünk, személyesen kell meghoznunk. Olykor fontos átgondolnunk, hogy tényleg Jézus vezet-e bennünket? Az Úr szolgálata, követése, mindenek fölé helyezése életünkben egy hatalmas döntés. Meghoztuk-e már ezt a döntést? Életünk vezetőjét mi választjuk. A felelősség is a mienk, és a következmény is. Hiszen annak is van következménye, ha az Urat szolgáljuk és követjük és annak is, ha nem. Ki tudjuk-e mondani azt, amit énekelni szoktunk: Csak vezess Uram végig és fogd kezem, míg boldogan a célhoz elérkezem, mert nélküled az én erőm oly kevés, de hol te jársz előttem, nincs rettegés...(462. dicséret) Vagy egy másik énekünket, mely így kezdődik: Vezess Jézusunk, s véled indulunk, küzdelemre hív az élet, hadd kövessünk benne téged, fogjad a kezünk, míg megérkezünk… (434. dicséret) Nos, döntöttünk-e már Jézus mellett?
Minél több szeretet van a szívedben, annál nehezebben fognak tudni megbántani. Viszont minél kevesebb szeretet van a szívedben, annál bizonytalanabbul fogod magad érezni, és annál könnyebben tudnak majd megbántani.
Jézusom! Életemre nézve én már választottam vezetőt a Te személyedben. Olyat, aki tudja, hogy melyik a jó irány, aki az örök életre vezérel engem. Add, hogy kitartó legyek e döntésemben. Könyörgök azokért, akik még nem erre tartanak, őket is vezesd és tereld a helyes irányba.
Ámen
