Tibor
Amikor a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, akit Péternek hívtak, és testvérét, Andrást, amint hálójukat a tengerbe vetették, mivel halászok voltak. Így szólt hozzájuk: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket.” (Máté 4:18-19)
Jézus nemcsak a nevünket tudja, hanem a családi kapcsolatainkat is ismeri. Tudja, hogy egyedül élünk-e vagy családban. Tudja, hogy vannak-e testvéreink, élnek-e még a szüleink, van-e házastársunk, vannak-e gyermekeink, unokáink. Sőt, azt is tudja, hogy családtagjainkkal milyen a viszonyunk. Tudja, hogy sikerül-e olykor együtt dolgoznunk, mint Simonnak és Andrásnak. Tudja azt is, ha valamiért nem szólunk egyik-másik családtagunkhoz. Ismeri vélt vagy valós sérelmeinket, megromlott vagy már helyreállt kapcsolatainkat. Mindent tud rólunk az Úr Krisztus Jézus. Éppen ezért nagy dolog, hogy mit tesz, mit mond, mire kér: „Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket!” – ezt mondja Simonnak és testvérének Andrásnak. De nekünk is. Vajon családi kapcsolatainkban, melyeket szintén tökéletesen ismer Jézus, van-e takargatnivalónk? Ne legyen: Őelőle elrejteni semmit sem lehet.
Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted! (Albert Schweitzer)
Uram! Ismered családomat, köszönöm minden tagját. Egytől egyig értékes emberek, hálás vagyok értük. Kérlek, vond magadhoz szereteteddel közülük azokat is, akik még lélekben távol vannak Tőled.
Ámen.
