Tibor

„És ha Atyának hívjátok őt, aki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét: Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén" (I.Péter 1:17-19)

Ha valaki egész vagyonát rákölti valamilyen gépre, és kiderül, hogy az a gép alig működik, alig lehet használni, mit gondolunk, hogyan érez az illető? Nyilván bosszús, szomorú és mérges. Akkor gondoljunk most arra, hogy Isten a legdrágább kincset áldozta fel értünk, egyszülött Fiát adta értünk, hogy megváltson minket Magának. Ezt szem előtt tartva meg kell kérdeznünk magunkat: minket is alig lehet használni? Mi is ilyen csikorgó-nyikorgó gépek vagyunk, amely mindig elromlik, leáll? Isten megvásárolt minket a szeplőtelen Bárány vérén, azért hogy Neki dicsőséget szerezzünk, hogy Érte éljünk, hogy Istent felmagasztaljuk ebben a "gonosz és párazna nemzetségben", hogy az Ő világossága legyünk ebben a sötétségben, és nem pedig azért, hogy eme sötétségben otthonosan érezzük magunkat. Azért mondja Péter apostol: félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét. 

 Az egyéni csendesség nem hasonlítható a házi feladat megtanulásához, és a Biblia sem egy könyv a sok közül, melyet értelmünkkel akarunk megközelíteni. Elsődleges célunk nem az, hogy az Ige tökéletes ismerői legyünk, hanem az, hogy engedjük, hogy az Ige vezessen bennünket. (Elizabeth Leake)

Uram, én Istenem! Eléd hozom az egész életemet, örömeimet, és a nehéz pillanataimat is. Hálát adok Neked a mélységekért és a magasságokért is. Köszönöm, hogy arra tanítasz, hogy ne csak kérjek Tőled, hanem akarjalak is megismerni. Mutasd meg Uram teljes valódat, jöjj egészen közel, szólj hozzám minden nap, beszélgess velem.

Ámen