Tibor

Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak. Követte Pált és minket, és így kiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!” Ezt több napon át is művelte. Pált azonban bosszantotta ez. Ezért megfordult, és ezt mondta a léleknek: „Parancsolom neked Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle!” És az még abban az órában kiment belőle. (ApCsel 16:16-18) 

  Pál türelmes volt egy ideig a hitetlenekkel, ám nem tűrte a végtelenségig, hogy Istent gyalázzák. Türelmes volt a zsidókkal abban, hogy Timóteust rájuk való tekintettel körülmetéltette, Titusz esetében viszont erre nem volt hajlandó (Gal 2:3). Tudta, mikor kell türelmesnek lenni, várni, elfogadni azt, ahol a másik tart, de azt is tudta, hogy mikor kell határozottnak lenni, és kiállni az igazság mellett, amelyre ő már eljutott. Erre pedig akkor is kész volt, amikor tudta, hogy tette üldözést fog maga után vonni. 

Ahol a lelki dolgok ismeretének növekedése nincs összekötve a fölismert igazságok gyakorlati megvalósításával az életben, ott az ismeret felfuvalkodottá, a másikkal szemben türelmetlenné tesz. (Kroecker)

Uram! A szenvedés tanít engem előbbre haladni a türelemben. Köszönöm, hogy így tekinthetek saját szenvedéseimre. Mindig látom ugyan, de segíts nekem abban, hogy ne is felejtsem el ezt az irányát se a szenvedésemnek. 

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode