Tibor
„Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái.” (1Kor 7,23)
Soha ne keverjük össze értéktárgyainkat azzal az értékkel, amit mi jelentünk, mint személy. Lehetünk gazdagok vagy szegények, de ennek semmi köze emberi értékünkhöz. Mi határozza meg valaminek az értékét? Van két dolog, ami értékhatározó az életben:
- Mennyit hajlandó valaki fizetni érte. Mennyit ér a házad? Nem annyit ér, amennyit gondolsz, és valószínű annyit sem ér amennyit tavaly ért. A házad annyit ér amennyit valaki hajlandó fizetni érte. Nem többet. Mennyit ér egy különleges, ritka bélyeg? Vannak emberek, akik készek több milliót is fizetni egy bélyegért. Mennyit ér egy műalkotás? Annyit, amennyit valaki hajlandó fizetni érte.
- Kinek a tulajdona volt régen? Néha valami értékesebb csupán attól, hogy kinek a tulajdonát képezte. Például, Elvis Presley autója értékesebb lenne egy olyan autónál, ami a tied volt? Valószínűleg igen. Vagy egy gitár értékesebb attól, hogy John Lennoné volt? Olvastam egy pár szétnyűtt, szagos, viseltes kosárlabda cipőről, amit 7.000 dollárért adtak el egy aukción, mert Michael Jordané volt.
Erre a két dologra alapozva mennyi a te értéked? Kérdezd meg magadtól, „Kinek a tulajdona vagyok?” „Mennyit fizettek értem?” A Biblia azt mondja: „Áron vétettetek meg: ne legyetek emberek rabszolgái.” (1 Kor 7, 23). Krisztus megvásárolt téged és kifizette érted az árat. Te Jézushoz tartozol. Ebben a mai, káromkodós, plecsniosztogató, talpnyalós világunkban kérdezzük meg magunktól: Mennyire határozza ez meg az értékemet? Vagy egyszerűen: "Kihez tartozom?" A Biblia azt mondja, Istenhez tartozunk, Isten felcserélte a saját Fiát velünk! A Kereszt a mi értékünket bizonyítja. Jézus nem szemétért halt meg. Soha senki nem fizetett nagyobb árat, mint amit Isten fizetett értünk.
Mennyei Atyám! Fiadban megmutattad életem értékességét. Köszönöm, hogy így tekintesz reám.
Ámen
