Tibor
Szeretném, testvéreim, ha tudnátok: sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy közöttetek is legyen munkámnak valami gyümölcse, ahogy a többi nép között is volt. (Róma 1:13)
Pál apostolnak volt egy terve: a Római Birodalom fővárosába szeretett volna eljutni, hogy a Jézusról szóló örömüzenetet oda is elvigye, hogy az ott élők szintén részesüljenek a Jézussal való személyes kapcsolat minden áldásából. Nélküle is eljutott azonban az örömüzenet Rómába, létrejött egy keresztyén gyülekezet, nekik írja ezt a levelet, de ő maga is óhajtott volna megjelenni ott, hogy bátorítsa a testvéreket és sokakat Jézushoz vezessen. Ám itt jön mai Igénknek egy fontos mozzanata, amit az apostol így fogalmaz meg: mindeddig megakadályoztattam. Ha nekünk is vannak terveink a szívünkben, melyek nem valósultak meg, szoktunk-e arra gondolni, hogy Isten nem akarja megvalósulását? Lehet, hogy csak bizonyos idővel később történhet meg, de lehet, hogy sohasem. Valaki megakadályozza, mert Valakinek más a terve. Bízzuk hát az Úrra dolgainkat, hogy amikor eljön a Tőle rendelt ideje, akkor megadhatja szívünk kérését, ha pedig végleg megakadályozza, akkor valami mást, jobbat készített el számunkra. Hisszük-e ezt?
Istenem! Köszönöm az utamon elém kerülő akadályokat, tudom, ezek is értem vannak. Hitemet növelhetik, Hozzád vihetnek közel. Taníts helyén kezelni ezeket a buktatókat és elfogadni azt is, ha valamit egyáltalán nem úgy akarsz, ahogyan én, mert a Te akaratod a jó, még ha ezt hitben járva sem mindig tudom egyformán elfogadni.
Ámen
