Tibor
Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. (Jakab 5:16)
A Duke Egyetemen négyezer 64 év feletti beteget vizsgáltak, és kiderült, hogy az imádkozóknak alacsonyabb volt a vérnyomásuk. Egy másik, hasonló kutatás egészségesebb immunrendszert mutatott ki. A Miami Egyetemen azt mutatták ki, hogy az AIDS-betegek közül kedvezőbbek azoknak az életkilátásai, akik gyakorolják vallásukat és önkéntesként a többieknek is segíteni próbálnak. Az imádság enyhíti az alkoholizmust, a depressziót és a kábítószer-függőséget, segít a csípőműtét vagy az agyvérzés utáni lábadozásban, kifejezetten javallott szívroham után, és különben is csodákra képes. Azt nem nagyon értik, hogy miért. Egyes feltételezések szerint a lelki béke és a nyugalom jótékony hatással van a szívizmokra és az immunrendszerre. Kimutatták, hogy imádság közben megváltozik az agyi vérkeringés. Egyes orvosok mindebből azt a következtetést vonták le, hogy imádkozniuk kell betegeikért. Nekünk, mi a megszívlelendő tanulsága az előbbi soroknak?
Az imádság erejét még soha egyetlen gyülekezet sem próbálta ki teljes mértékében. Ha az isteni kegyelem és erő hatalmas csodáit akarjuk látni a gyengeség, kudarc és kiábrándulás helyett, az egész gyülekezet fogadja el Isten felhívását: „Hívjatok segítségül, és válaszolok nektek, és nagy és hatalmas dolgokat mutatok, amiket nem ismertek.” (Hudson Taylor)
Uram! Fohászkodom a betegekért, hogy közel kerüljenek Hozzád a szenvedés helyén és idejében, de könyörgöm a gyógyulásukon fáradozó orvosokért is, hogy eszközök lehessenek kezedben.
Ámen
