Tibor
Elédbe vetetted… titkos bűneinket a te orcádnak világa elé. (Zsolt 90,8b)
Nagyon érdekes dolog megfigyelni a bűnözés történetét. Például, hogy milyen kicsi dolgok vezették nyomra a hatóságokat egy-egy súlyos bűntény alkalmával. Olyan jelentéktelennek tűnő dolgok, amire a bűnöző nem is gondolt. Így lesznek nyilvánvalóvá a titkos bűnök is. De, ha sikerülne is valakinek a maga bűnét mindvégig elrejtenie, vajon mit érne azzal? Isten előtt nyilvánvaló a rejtett bűn is. Egyszer minden embernek meg kell jelenni az Isten ítélőszéke előtt, és ott minden eltitkolt bűn napvilágra jön. Isten orcájának világossága elé kerül minden. Júdás sokáig hordozott ilyen bűnt, mint égő parazsat a keblében. Hosszú ideig sikerült is neki az anyagiasság, a pénzsóvárság bűnét elrejteni tanítványtársai előtt. Annyira megnyerte bizalmukat, hogy még a pénztárosságot is rá bízták. A bűne csak Jézus előtt volt nyilvánvaló. Jézus többször figyelmeztette erre Júdást, de hiába. Ő visszaélt Jézus nagy szeretetével, mert ahelyett, hogy igyekezett volna a parazsat eloltani a bensőjében, azt annál inkább táplálta. Hogyan lehetett volna eloltani? Úgy hogy felszínre hozza és bevallja. A parázs akkor hamvad el leghamarabb, ha kidobjuk a levegőre.
Aki a kis bűnöket nem kerüli el, nagyobbakba esik.
Uram, Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy Hozzád térhetek alázatos szívvel, mert tudom, hogy a bűnnek gyűlölője vagy, de kegyelmed örök. Ez az egyedüli reményem.
Ámen