Tibor
Az Úr angyala pedig így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj Dél felé a Jeruzsálemből Gázába vezető útra, amely néptelen.” Ő felkelt, és elindult. És íme, egy etióp férfi, a kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt az Istent imádni, visszatérőben hintóján ülve olvasta Ézsaiás prófétát. (ApCsel 8, 26-28)
A legjobb, a legáldásosabb az, ha az ember azonnal igent tud mondani az Úr küldő szavára és el is indul. Fülöp így tett. Elindult a néptelen úton és bizonyos idő múlva – erről nem számol be Igénk – találkozik az etióp kincstárnokkal. Ma ezt úgy mondanánk, hogy a pénzügyminiszterrel. Ez a magas rangú tisztviselő pedig Isten Igéjét olvasta. Vajon hány ország vezető embere veszi kezébe a Szentírást? Vajon a mienk előveszi egyáltalán? Hány vezető tisztséget betöltő embernek fontos Isten szava, útmutatása? Imádkoznunk kell olyan vezetőkért, akik ismerik és megtartani igyekeznek a Biblia tanításait. Könyörögnünk kell olyan emberekért, akik merik képviselni az Urat egy ország előtt is. Nem csak verbálisan, szavak, ígéretek szintjén, hanem tetteikkel is! Fontos döntések kapcsán nem felejtik el az Urat megkérdezni az adott helyzetben.
Ne bámulni és kritizálni menjünk a Biblia királyi palotájába, hanem menjünk, hogy megtaláljuk a Királyt, és nyerjünk kegyelmet tőle. (Ravasz László)
Uram, Krisztus Jézus!
Olyan vezetőkért könyörgök, akik ismernek Téged, akiknek mércéje a Te szavad és vállalnak is Téged döntéseik kapcsán is.
Ámen
