Tibor
Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel. (Zsolt 90,4)
Mi előttünk, emberek előtt ezer esztendő óriási idő. Ezer évvel legfeljebb nemzetek életét mérjük. A mi nemzetünk is nemrég múlt ezer éves és mennyi minden történt ez idő alatt. Isten előtt azonban másként áll az idő. Ezer esztendő előtte csak annyi, mint a tegnapi nap. Sok mindent meg kell tanulnunk ebből. Meg kell tanulnunk azt, hogy magunkat, életünket, bajainkat, szenvedéseinket, küzdelmeinket bízzuk teljesen az Úrra. Ha valami nehéznek, hosszúnak tűnik előttünk, ne zúgolódjuk, mert Isten előtt az nagyon rövid idő csak, és ráadásul áldásként tudja azt is felhasználni életünkben. Példaként: korábban, évekkel ezelőtt munkanélküli voltam. Nem volt könnyű a helyzetem, anyagi szükségben voltunk, egyik napról a másikra éltünk. Egyre nehezebben telt az idő, a pohár után nyúltam, már-már azt gondoltam, hogy nem lesz vége ennek a helyzetnek soha. De egyszer mégis csak Isten kimentett abból a helyzetből. Az a sok küzdelem, az a sok nélkülözés milyen rövidnek látszott utólag és megértettem, hogy „áldásul volt a nagy nyomorúság”. Isten meg akar tanítani arra bennünket, hogy ne zúgolódjunk semmi miatt, hanem jegyezzük meg az Igéket: „Akik az Istent szeretik, azoknak minden javokra van.” (Róma 8,28) Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk; mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra (2Kor 4,17-18)
Vannak, akik sohasem fogynak ki a panaszkodásból, és vannak, akik sohasem fogynak ki a magasztalásból.
Uram, Krisztus Jézus!
A Te időd másképpen telik. Bölcs szívre van szükségem, hogy ne a saját, önző irányomból tekintsek naponta arra, ami körülvesz és engem elér. Tudom, minden a javamra van, segíts ezt a nyomorúságok idején is komolyan vennem.
Ámen
