Subsignanus
Egy embernek vala két fia... (Luk 15,11)
A tékozló fiú példázatának igazi főszereplője az apa. Két fia volt, az egyik lázadó, a másik vallásos. Ő azonban mindkettőt egyformán szerette. Amíg a fiatalabb testvér távol volt és bűnben leledzett, a bátyja otthon volt, és az önigazultságában tetszelgett. Az egyik a test bűneiben volt vétkes, a másik a lélek bűneiben, ami első ránézésre nem is feltűnő. A fiatalabb csak akkor ismerte fel, hogy az apja irányítása alatti élet a legbiztonságosabb és legnagyobb beteljesedést adó, miután már mindenét elvesztette. Az idősebb testvér pedig csak miután felismerte a különbséget a szabályok betartása és a szeretetkapcsolat között, akkor értette meg igazán apja szavait: „… mindenem a tied” (Luk 15,31). Egyik fiú sem ismerte apja szívét, mert mindketten saját magukkal voltak elfoglalva. Néha nekünk is el kell jutnunk a legmélyebb pontra ahhoz, hogy megértsük, kicsoda az Egyetlen Isten, és mire képes értünk. A kisebbik fiú a disznók vályújáig süllyedt, de elhatározta, hogy: Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.” Amikor így tett, apja visszaállította őt jogos helyére a családban. Bátyjának is szüksége volt azonban az apa bocsánatára. Az ő bűne a féltékenység és az ítélkezés: „Amikor pedig megjött ez a fiad, aki parázna nőkkel tékozolta el vagyonodat, levágattad neki a hízott borjút” (Luk 15,30). Úgy akarta magát jobbnak feltüntetni, hogy öccsét leszólta. Ezzel próbálta kiérdemelni apjuk szeretetét. Az apja viszont már enélkül is szerette őt, csak nem tudott róla, ezért akart folyton bizonyítani neki. Mi is Isten megváltott gyermekei vagyunk, Egyetlen Urunk már elfogadott, igaznak tekint, Krisztus Jézus igazságába öltöztetett bennünket. A bibliai két fiú nagyon különböző módon volt vétkes, de a megoldás mindkettőjük számára ugyanaz volt: helyreállítani kapcsolatukat Atyjukkal. Jakab apostol azt írja: „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás…” (Jak 1,17). Isten nem csupán azt tudja, mi „jó” számunkra, de azt is tudja, mi a „tökéletes”. Meg is fogja adni, amikor eljutunk lelkileg a megfelelő szintre, és olyan kapcsolatban leszünk Vele, amilyet Ő szeretne.
Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd! Vígadnod és örülnöd kellene hát, hogy ez a te testvéred meghalt, és feltámadott; és elveszett, és megtaláltatott.(Luk 15,32)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram minden ajándékod.
Ámen
