Subsignanus
Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (Zsolt 90,12)
Azt, amit Jézus a jeruzsálemi templomban cselekedett, hogy korbácsot ragadva kiverte a templomból azokat, akik Isten szentségét megcsúfolták, azt Isten nagyon gyakran megcselekszi ebben a világban is. Egyetlen Urunk sokszor felemeli lesújtó kezét népekre és egyénekre is. "Isten nem ver bottal."- szokták mondani, de bűneink miatt sokszor megbüntet bennünket más, még ennél is fájdalmasabb eszközökkel. Például büntet háborúkkal, fegyverrel és öldöklő ellenséggel. Megbüntet bennünket szélsőséges időjárással, szárazsággal, jégesővel, betegséggekkel, pusztító járványokkal. Soha nem szabad elfelejtenünk azonban: Isten nem ránk, hanem a bűneinkre haragszik. Minket meg akar menteni, meg akar tisztítani és meg akar tartani. Istennek sok büntetése megtérésre való felhívás és figyelmeztetés mindaddig, amíg a kegyelmi idő tart. Azért nem szabad megvetnünk, nem szabad egykedvűen vennünk, mert egyszer lejár a kegyelmi idő. Van egy hely, ahol Isten megbékélt velünk, ez a hely pedig a Golgota. Nem az a bűn, ha megbotlottunk és elestünk, hanem ha a bűnös mivoltunkban jól érezzük magunkat. Az Isten igazságos haragját csak Krisztus Jézus áldozati vére tudja kiengesztelni. Ő szerezte meg halála árán a teljes békességet: „Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.” (2Kor 5,20) Ezért nem mellékes dolog a Krisztusnak hit által való elfogadása, mert aki nem hisz Őbenne, az megveti Isten felkínált békességét, és az ilyen emberen a haragja rajta marad. De az Isten akarata az, hogy minden ember üdvözüljön. (1Tim 2,4) Egyetlen Urunk az ember életéért még egyszülött Fia szenvedését és halálát is eltűrte. Hát így szeret minket Isten. Erre a nagy szeretetre válaszolni kell: engedelmességgel és szolgálatkészséggel, bölcs, józan életvitellel.
Elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá! (Zsolt 90,16)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, a ragyogó keresztet és annak minden áldását, melyben részesülök.
Ámen
