Subsignanus
Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa. (Róm 5,9)
Az emberi szeretet azt mondja: „Szeretlek addig, amíg megfelelsz az elvárásaimnak, egyetértesz a politikámmal, az én gyülekezetembe jársz, és beleillesz az én társaságomba.” De Isten nem ilyen. Ő nem vár az első lépéssel, amíg méltók leszünk Őhozzá: „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” Ezzel a tettével megváltoztatta a szabályokat: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!” (Jn 13,34). „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 22,39). A szeretet sok esetben irracionális, komplikált, megfoghatatlan és érthetetlen. A hegyi beszédben Krisztus Jézus azt mondta, hogy mennyei Atyánk „felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. ... ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,45). Egyetlen Urunk irántunk való szeretete tökéletes, mert feltétel nélküli és ítélkezéstől mentes. A Biblia azt mondja, hogy amikor még ellenségei voltunk, Isten megmutatta irántunk való szeretetét azzal, hogy elküldte Krisztust. Azért, hogy meghaljon értünk (ld. Róm 5,8). Ha valaki megbántott, nehezünkre esik szeretni őt. De a gyűlölet, az ellenérzés sehová sem vezet. Jézus segít abban, hogy megszabaduljunk az ítélkezéstől és hibáztatástól. Segít abban, hogy továbblépjünk, a múlt sérelmeit magunk mögött hagyva. Azért, hogy kezdjünk embertársainkat szeretni úgy, ahogyan Ő szeret bennünket.
Ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik: Hogy miképen uralkodott a bűn a halálra, azonképen a kegyelem is uralkodjék igazság által az örök életre a mi Urunk Jézus Krisztus által. (Róm 5,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy szeretsz bennünket.
Ámen
