Subsignanus
Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek; mert azoknak jó jutalmok vala az ő munkájokból. (Préd 4,9)
Isten nem akarja, hogy a dalokban sokszor megénekelt magányos farkasok legyünk. Időnként mindannyiunknak szüksége van segítségre és biztatásra. Azonban legyünk óvatosak abban, hogy ezt kitől várjuk. Ne forduljunk olyanhoz, aki általában sem tudja kezelni a problémákat! Talán átmenetileg megkönnyebbülhetünk, ha elmondjuk valakinek a helyzetünket. De ha a másik nem elég érett annak kezelésére, akkor fabatkát sem ér az egész. Krisztus Jézus azt mondta: „aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tenger mélyébe vetik” (Mt 18,6). Sokkal jobb, ha egy megbízható és lelkileg érett baráthoz fordulunk. A Bibliában ezt olvashatjuk: „...mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Péld 17,17). Az igaz barát, aki igazán szeret, imádkozni fog értünk, és elkísér a győzelemig. Ha rossz úton járunk, nem fog "falazni" vagy mentségeket keresni, hanem elszámoltat. De akárhogyan is, legfőbb segítségünk Egyetlen Urunktól jön. Ne szégyelljünk segítséget kérni, ha szükségünk van rá: „Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem” (Zsolt 32,5). A jövőre összpontosítsunk, ne a múltra. Soha ne mondjunk el semmit másoknak, amiről nem akarjuk, hogy egész hátralévő életünkben emlegessék. Mi is csak korlátozott mértékben értjük Mesterünket. De akkor, hogyan keressük annak „arcát”, aki olyannyira nagyobb nálunk? Az Úr Igéje által jelenti ki magát, itt kezdődjön hát a mi keresésünk. Kevés keresztyén forgatja a Bibliát rendszeresen, a Szentíráson kívül viszont van más mód is Isten arcának keresésére. Figyeljünk arra, mit mozdít meg a szívben a Szentlélek az Istentiszteletek alatt, tanuljunk abból, hogyan avatkozik közbe. Isten hogyan munkálkodik más hívők életében? Munkájából megláthatjuk módszereit, így minden lehetőséget kihasználhatunk arra, hogy Krisztus Jézus tanítványa lehessünk.
És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki? A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni. Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek. (Préd 10,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy tanítvánnyá fogadtál.
Ámen
