Subsignanus

  De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral. (Dán 1,8)

Dániel olyan körülmények áldozata volt, melyek felett nem volt irányítása. Nebukadneccar király elfoglalta a hazáját, őt pedig fogságba vitette Babilonba. Elvesztette otthonát, kultúráját, barátait, meg kellett tanulnia egy idegen nyelvet, és olyan helyen kellett élnie, ahol soha nem akart. Gondoljunk csak bele, ha mi lennénk Dániel, nem esténk-e abba a kísértésbe, hogy az irányításunkon kívül eső dolgokra összpontosítsunk? Például panaszkodnánk-e amiatt, hogy az uralkodó milyen rossz ember, vagy a körülményeket hibáztatnánk a boldogtalanságunkért és még sajnáltatnánk is magunkat? Dániel nem így tett! Idejét arra fordította, hogy a számára legértékesebbnek tartott dologra gondoljon, és elhatározta, hogy tisztelni fogja Istent. Ragaszkodni fog meggyőződéséhez, még a legkisebb dolgokban is. Lehet, hogy most semmit sem tudunk kezdeni azzal a házzal, amiben élünk, vagy azzal a munkahellyel, ahol dolgozunk. De meg tudjuk változtatni az életünket azzal, hogy akcióba lépünk a kis dolgokban. Dánielhez hasonlóan mi is dönthetünk, megimádkozott célokat fogalmazhatunk meg, és azokat minden erőnkkel próbáljuk elérni, nem minduntalan félúton kiszállni. Ha „elhatározzuk magunkat a szívben”, akkor Isten megáld bennünket, és olyan módon vesz részt az életünkben, ahogy soha el sem tudtuk volna még csak elképzelni sem.  Mi is a tanulság ránk nézve Dániellel kapcsolatosan? Az, hogy Isten sokszor másképpen segít, mint ahogyan elképzeljük. Nem ritkán máshol, máshogy, máskor segít ahhoz képest, ahogyan mi azt mi akartuk, óhajtottuk. De sohase akarjuk Istent bekorlátozni a magunk elképzelései által! Nem fog menni, akkor pedig kár így gondolkodnunk. Engedjük, hogy Egyetlen Urunk úgy segítsen rajtunk, ahogyan azt Ő jónak látja...

Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz: nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. Remegve és ámulva monda: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Az Úr pedig monda néki: Kelj fel és menj be a városba, és majd megmondják néked, mit kell cselekedned. (ApCsel 9,5)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden körülmény között gondoskodsz rólunk.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode