Subsignanus

2023.02.15 08:47

Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban idvesség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk. (ApCsel 4,11)

Az ókori farizeusok önjelölt szakértők voltak az étkezési törvények, öltözködési szabályok kérdéskörében. Ezek a szokások tették lehetővé számukra, hogy bírót játszhassanak, ezek a bennfentesek ítélkezőkké váltak a kívülállókkal szemben. Ha az életünket nem az őszinte öröm és a Krisztus iránti odaszántság jellemzi, akkor felszínes dolgokban fogjuk keresni azt, amivel kitűnhetünk a többi ember közül. Krisztus Jézus nem viselkedett így, amikor megkérdezték tőle, mi a törvény lényege, Ő egyszerűen felelt: „Szeresd Istent és szeresd az embert!” (Mk 12,28). Pál apostol írja: „ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom” (1Kor 13,1). Az egyik legnagyobb dicséret, amit a hajdani apostolok kaptak az az, hogy az emberek felismerték, hogy ők Jézussal voltak. A keresztyénség mellett a legnagyobb érv maguk azok a keresztyének, akik igazán krisztusi életet élnek. A legnagyobb érv a keresztyénség ellen azok a képmutató keresztyének, akik beképzeltek, ítélkezők és önelégültek. Krisztus Jézus azt mondta a farizeusokról, hogy: „súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják” (Mt 23,4). Olyan szabályokat erőltettek az emberekre, amiket azok nem tudtak betartani. Ha netán mégis sikerült nagyritkán betartaniuk, akkor pedig az semmi örömöt nem hozott nekik. Ha mi is belefáradtunk a lelki növekedésre való törekvésbe, akkor lehet, hogy csak nem a megfelelő dologra törekedtünk. Az is előfordulhat, hogy nem a megfelelő módon. Ha így van, Jézus Krisztus szavait kell megfontolnunk: 

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30).

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Tehozzád mindig jöhetek.

Ámen