Operatus
Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek oly úton, a melyen járnod kell. (Ézs 48,17)
A frigyláda, (a szövetség ládája) jelképezte Isten jelenlétét népe között. Amikor a filiszteusok elrabolták, akkor mindenféle fekélyes kiütések lepték el őket. Amikor pedig a frigyládát bevitték templomukba, akkor az istenük szobra ledőlt a földre. A történet tanulsága ez: az Egyetlen Isten dolgaival nem lehet szórakozni! Amikor az izráeliták legyőzték a filiszteusokat, Isten a szövetség ládáját megtervezte, az oldalára gyűrűket rakatott. A gyűrűkbe rudat kellett tenni, és ezeknek a rudaknak a segítségével lehetett vinni a ládát. De csakis az erre a feladatra kijelölt papoknak a vállán. Valakinek azonban az jutott az eszébe, hogy a ládát egy új ökrösszekérre tegyék. Ekkor fordult rosszra minden. A láda megbillent, egy jó szándékú arra járó úgy gondolta, hogy megtartja, hogy le ne csússzon, ezért hozzáért. Belehalt. Nagy tanulság van ebben azok számára is, akik Isten jelenlétét áruként akarják kezelni. Legyártatni "ereklyeként", becsomagolni és magukkal vinni az útjaikra. Ki jogosult arra, hogy Isten jelenlétét hordozza? Csak benne hívő „papjai”, akik a Krisztus Jézus vére által megtisztultak! akik megmosattak az Ige élő vizében, akik asztalközösségben vannak a Könyörülő Istennel. Tegyük csak félre a divatos új szekereket: „Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel” (ApCsel 2,47). Ha Isten jelenlétét akarjuk hordozni, és építeni az Ő Anyaszentegyházát, akkor azt csakis az Ő módszereivel kell tennünk. A szövetség ládája három dolgot jelképezett Izráel népe számára. Győzelem. Amikor Izráel hadba vonult, a csatasor elején a frigyládát vivő papok haladtak. Amikor az ellenség meglátta őket, nyilván nevettek ezen. De miután vereséget szenvedtek, rájöttek, hogy nem emberekkel, hanem az Istennel csatáztak. Ha jó kapcsolatban vagyunk az Istennel, akkor ma is előttünk fog járni, és Ő fog harcolni helyettünk. Útmutatás. Amikor Izráel népének iránymutatásra volt szüksége, Isten beszélt hozzájuk a szent sátorból, amely a frigyláda helye volt. Az Ő irányadó ereje csalhatatlan: „Én, az Úr, vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell”. Jólét. Azt jelenti, hogy mindenből éppen elegendővel rendelkezünk ahhoz, hogy Isten akaratát tenni tudjuk. Csak ennyit vár tőlünk, nem többet de nem is kevesebbet. Ennek a három dolognak ott kell lennie a mi életünkben is. Jól jönne nekünk is több győzelem, több útmutatás, nagyobb jólét? Akkor töltsünk több időt Krisztus Jézussal, hallgassunk csakis Őreá és vigyük magunkkal szavait, bárhová is megyünk.
Jelentsétek meg, tudassátok ezt, terjesszétek a föld végső határáig; mondjátok: Megváltotta az Úr szolgáját, Jákóbot. Nem szomjaznak, bárha pusztaságon vezeti is őket: kősziklából vizet fakaszt nékik, és meghasítja a sziklát és víz ömöl belőle. Nincs békesség, így szól az Úr, az istenteleneknek! (Ézs 48,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velem vagy.
Ámen
