Operatus
2023.08.02 09:12
Én önmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna: De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, czélegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. (Phil 3,13)
Talán nem tudjuk biztosan, hogyan jussunk el onnan, ahol most vagyunk oda, ahová a látásunk végül eljuttat. De az Isten biztosan tudja. Ha kérjük, hogy mutassa meg a következő lépést, Egyetlen Urunk látást ad hozzá... Isten véghez fogja vinni azt a tervet, amit a szívünkre helyezett. Minél inkább látjuk magunkat a jövőnkben: vállalkozást elindítva, vagy egyházi szolgálatban, vagy a lelki ajándékokkal másokat segítve, annál hamarabb válik az valósággá, a mának részeként. Mielőtt egy látás teljesen világossá válna, Isten kisebb bepillantásokat enged nekünk. Ez legyen az ösztönzés arra, hogy a tőlünk telhető legtöbbet hozzuk ki az adott helyzetből, miközben folyamatos kapcsolatban vagyunk Krisztus Jézussal. Vannak azonban bennünk olyan dolgok, melyeket kezelnünk kell ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni. Ilyen például a múlthoz való görcsös ragaszkodás. Minden, amit eddigi életünkben átéltünk, segítettek azzá formálódni, akik most vagyunk. Ezért nem mindegy, hogyan viselkedünk, hogyan reagálunk bizonyos dolgokra. Pál apostol kijelenti: „ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé.” Pál, az egykori tarzuszi Saul ott volt az első keresztyén vértanú, István kivégzésénél. Mielőtt találkozott volna Krisztussal a damaszkuszi úton, Pál "hivatásszerűen" üldözte a keresztyéneket, sokakat börtönbe vagy halálra juttatott. Ha nem tette volna túl magát a múltján, nem tudta volna megírni a fél Újszövetséget, képtelen lett volna hozzájárulni a korai Egyház megalapozásához. Távolról sem volt azonban tökéletes. Ezért mondta: „Találtassam Ő benne, mint a kinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét ... Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, a miért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus." Az egyetlen hely, ahol a múlt most is él, az emlékezetünk. De csak akkor van hatalma múltunknak felettünk, ha mi megadjuk neki. Az egyáltalán nem dicső múltat állandóan felemlegetni nem elegáns. Benne élni pedig Isten munkájának lekicsinylése, egyenesen bűn. Ezért hát régi szlogenek, jelszavak puffogtatása helyett kezdjünk el előre nézni, járjuk azt az utat, amit az Isten kijelölt számunkra.
Kiknek Istenök az ő hasok, és a kiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek. Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk; Ki elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz Ő hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket. (Phil 3,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te vezetsz jövőm felé.
Ámen
