Operatus

Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem. (2Kor 12,9)
Mai Igénk arra hív fel, hogy ne féljünk a tehetetlenség érzésétől, inkább tekintsünk rá erőként, ez teszi lehetővé, hogy megtapasztaljuk Isten korlátlan hatalmát. Jósafát, a júdeai király belátta, hogy serege nem tud helytállni az ellenséges túlerővel szemben. Imádkozott: „Istenünk… nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.” (2Krón 20,12). A megszálló seregek pedig felmorzsolták egymást, Jósafát katonáinak pedig egyáltalán nem is kellett harcolniuk. A legnagyobb csodák akkor történnek az életünkben, amikor legkevésbé érezzük képesnek magunkat valami megoldására. Irányítani próbáljuk életünket: „Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés” (Péld 16,33). Érzéseinket is Istentől kaptuk, ezért nem kell szégyellni őket. Figyelmeztethetnek a veszélyre, és segítenek a helyzetfelismerésben. Isten arra használja őket, hogy közelebb vonjon magához, és rámutasson életünk olyan területeire, melyeket alá kell rendelnünk Szentlelkének. Érzéseinknek azonban nem mindig hihetünk. Amikor félünk, szégyenkezünk, elcsüggedünk. Nem elég jónak érezzük magunkat, olyannak, aki tele van nehezteléssel, keserűséggel. De az érzelmi reakciók helyett meg kell tanulnunk az alapján cselekedni, amit az Isten Igéje mond. Nem az érzéseink határozzák meg, hogy kik vagyunk, hanem az, hogy Egyetlen Urunk mit mond rólunk. Lehet, hogy értéktelennek tartjuk magunkat, de Isten azt mondja: „drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek” (Ézs 43,4). Ezért „Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róm 8,1). Ha elfogadjuk azt, hogy a legtöbb külső történést nem tudjuk irányítani, csak azt, hogy belül hogyan reagálunk rájuk, nem fogunk többé aggódni az irányíthatatlan és elkerülhetetlen dolgok miatt.
Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős. (2Kor 12,10)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden naphoz erőt adsz.
Ámen
