Operatus
...az arany állóképet, a melyet felállíttattál, nem imádjuk. (Dán 3,18)
Sidrák, Misák és Abednégó magas beosztásban voltak, így semmit sem nyerhettek abból, ha szembeszállnak Babilon királyával. Nabukodonozor azt parancsolta nekik, hogy ne engedelmeskedjenek az Istennek, és hitüket elhagyva hajoljanak meg tisztelettel egy pogány bálvány előtt. Felhozhattak volna észérveket: „Jobb egy élő kutya, mint egy halott oroszlán." Ha életben maradunk, még tehetünk jót Istennek és az embereknek.” Ez a felfogás sokakat meggyőzött volna, a mában is. De ők megértették, hogy sikerük nem Nabukodonozornak köszönhető. A király eszköz volt Isten kezében ahhoz, hogy őket felemelje, de nem ő volt a forrása sem jelentőségüknek, sem biztonságuknak. Ezt a két dolgot csak Egyetlen Urunk tudja megadni, és ők megértették, hogy nem lehet feladni az Isten szerinti alapelveket. Nem tehetjük meg ma sem, hogy a Mindenhatónak ellentmondjunk azért, hogy ki tudjunk jönni azokkal, akik azt hiszik magukról, hogy ők a mindenhatók. Mindig lesznek olyanok, akik azt hiszik, hogy tudják, mit kellene minekünk tennünk, miközben fogalmuk nincs arról, hogy nekik mi a dolguk... Ez a három karakán héber fiatal férfi azonban jobban tudta: „…Istenünk, akit szolgálunk, ő tud…mindent, megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk…” (Ef 3,20). Azzal, hogy nem voltak hajlandóak meghajolni földi hatalmasság előtt olyankor, amikor a meghajlás ajánlatosnak tűnt, egy egész nemzet szívét fordították az Istenhez. Ma is egyvalamire biztosan számíthatunk: a többiek figyelik, hogy kire lesz hatással az, hogy kiállunk valaki, vagy valami mellett. Kérjük hát Istent, hogy erősítsen meg bennünket, és cselekedjünk helyesen. „…néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok” (1Jn 2,20). Nem csak azt fogjuk tudni, hogy mit vár tőlünk az adott helyzetben az Isten, Krisztus Jézus vágyat is fog teremteni arra, hogy meg is tegyük azt. „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően” (Fil 2,13). A Biblia azt mondja: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek…” (Jak 1,5). A bölcsességünk az a kapott képesség, hogy tudásunkat úgy használjuk fel, hogy sikeresen meg tudjunk birkózni az élet kihívásaival. Lehet, hogy elsajátítottunk tudást könyvekből és az iskolákból, de a bölcsesség Isten ajándéka. Ne induljunk el tehát addig, amíg meg nem kaptuk.
Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket. De ha nem tenné is, legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk. (Dán 3,16)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden napon velem vagy.
Ámen
