Operatus
Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban. (Róm 15,17)
A világ nem kötelezte el magát arra, hogy minket boldoggá tegyen. Ugyanakkor a dolgok sokszor nem úgy alakulnak, ahogy elterveztük. De ami számunkra csalódás, az lehet éppenséggel az Isten terve szerinti előléptetés. A Biblia azt mondja: „ ... az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását” (Péld 16,9). Mit érünk azzal, ha százéves korig élünk, ha a bánkódások miatt nem tudjuk élvezni az életet? Mit érünk a több idővel, ha csak elpazaroljuk? Egyetlen Urunk munkálkodik abban, amin most keresztülmegyünk, a mi javunkra és az Ő dicsőségére. Csak annyit kell tennünk, hogy bízunk Őbenne. Ha Krisztus Jézus szerint élünk, együttérzőbbek leszünk, és nem próbáljuk erőszakkal elérni a célunkat az életben. A galatákhoz írt levelében Pál apostol felsorol olyan tulajdonságokat, amelyek Krisztushoz hasonlóvá tesznek minket: Együttérzőbbek leszünk. Nem tekintjük többé puszta birkanyájnak az embereket vagy éppen kihasználni a saját érdekünkben. Amikor Jézus az emberekre nézett: „megszánta őket” (Mt 9,36). Ha együttérzőek vagyunk, legyőzük az önzést, és saját magunkon kívül másvalakivel is elkezdünk törődni. Hálásak leszünk azokért az áldásokért, amiket eddig természetesnek vettünk. Nem lesz szükségünk erőszakra, hogy elérjünk célokat: „olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit” (1Thess 2,7). Legtöbbször azért vagyunk törtetők, mert attól tartunk, hogy szelídségünk és szeretetteljesebb viszonyulásunk meggátolhatja előrejutásunkat. Azt gondoljuk, hogy ezáltal lemaradunk a versenyben. De az ilyen félelemvezérelt gondolkodás elszívja a kreativitásunkat. A sikert a stressz ellenére lehet elérni, nem annak köszönhetően. Krisztus Jézus sohasem rohant, ritkán emelte fel a hangját, időt szakított a gyermekekre, szerette és felemelte az embereket. A Biblia azt mondja, hogy Isten ilyen életre hív minket, az Isten szerinti élet ellen pedig nincs törvény.
Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok. A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által. (Róm 15,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is megigazítottál.
Ámen