Operatus
Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk. Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek. (Zsolt 34,11)
Önmagában az nem baj, ha valaki szegénységben nő fel. De az igen, ha a szegénység beleivódik a zsigereibe, és meghatározza a gondolkodásmódját. Egy ilyen ember még mindig aggódik és szorong amiatt, hogy esetleg nélkülöznie kell a jövőben. Ezért hajlamos a kapzsiságra, a mindet megszerzés vágya hajtja előre, mindenki mást letaposva. Amíg azt hiszi, hogy boldogsága egyedül rajta múlik, mindig sebezhető marad körülményekkel és a gazdasági helyzettel szemben. De ha tudná, hogy Isten a felelős a boldogulásáért, az hatalmas nyereséget hozna számára. Választhatunk mi is: magunkban bízunk, vagy Istenben. A Biblia így ír erről: „Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre” (2Kor 9,8). A juhok a legnagyobb függőségben élő teremtmények: minden szükségüket illetően a pásztorban kell bízniuk. Isten azt akarja, hogy mi is így éljünk: egyedül az Őtőle való függésben. Ha a nélkülözéstől való folytonos félelemben élünk, akkor nem bízunk eléggé az Istenben. Más félelmünk is erre vezethető vissza, a betegségtől való félelem, az öregségtől való félelem vagy hogy nyugdíjas korunkban szegények leszünk. A hiánytól való félelem olyan mértékű szorongáshoz vezethet, hogy az embernek nyugtatókon és gyógyszereken kell élnie, pszichiátriai kezelésre kell járnia. Ez a kapzsiság gyökere. Megtörténhet, hogy valaki annyira be akarja biztosítani magát az esetleges nélkülözés ellen, hogy emiatt sokkal többet halmoz fel, mint amennyire valaha is szüksége lehet. A hiánytól való félelem vezethet oda is, nehogy a gyermekei valaha is kényelmetlen helyzetbe kerüljetek, nehogy saját lábukra álljanak. Mint minden félelem, ez is egy tévhiten alapul – konkrétan azon, hogy Isten nem képes vagy nem akar gondoskodni róla. „Az Úr az én pásztorom [aki táplál, terel és őriz], nem szűkölködöm.” Ne éljünk úgy, mint a diktátorok, akik ilyen mentális betegséggel kínlódnak. Tanuljuk meg Egyetlen Urunk ígéreteit, és megértjük, melyek köztük azok, amik feltételhez kötöttek. Ha betartjuk a feltételeket, akkor megnyugszunk az Isten szeretetében és hűségében. Ez nem jelenti azt, hogy tétlenül üldögélhetünk arra várva, hogy "a sült galamb majd a szánkba repül...", hogy Krisztus Jézus majd megteszi helyettünk azt, amihez az Isten képességet adott. Meg kell cselekednünk a természetes dolgokat, és bíznunk kell abban, hogy Ő majd megteszi a természetfelettieket.
Immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok. Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg; Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. (Jak 5,1-3)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy nem szűkölködöm.
Ámen
