Operatus
Ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. (Róm 10,9)
A keresztyénség alapvetése, hogy először el kell fogadnunk Krisztus Jézust Megváltónknak. El kell ismernünk Őt Egyetlen Urunknak, megfellebbezhetetlenül. Mindannyiunkban nagy az ego ahhoz, hogy mi akarjunk irányítani mindent is. Ezt a részünket azonban naponta keresztre kell feszítenünk. Amíg marad az egónkban elég erő, mindig fel fog éledni, és harcolni fog, hogy átvegye az irányítást. De nem mi döntünk arról, hogy hová menjünk, hanem Jézus. Nem mi döntjük el, mekkora árat vagyunk hajlandóak megfizetni, ezt az árat is Jézus határozza meg. Továbbá nem mi döntünk arról sem, hogy milyen emberré váljunk, hanem a Krisztus. A Biblia azt írja: „Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagyértékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.” (Máté 13:45–46). Tudni akarjuk azt, mibe kerül, hogy Jézus legyen az Egyetlen Úr az életünkben? Mindenbe, amink csak van. A fenti példázatbeli ember olyan nagyra értékelte a gyöngyöt, hogy úgy gondolta, bármekkora árat megér. Mi vajon mennyire értékeljük a Krisztussal való kapcsolatunkat? Ez az ember hitte, hogy a nyereség nagyobb lesz, mint a befektetés. Mi hisszük-e ugyanezt? A megváltás ingyen van, de ahhoz, hogy Krisztus Jézus legyen az Úr az életünk felett, mindent át kell adnunk Neki. Készen állunk-e erre?
Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. (Róm 10,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden napon velem vagy.
Ámen
