Operatus
Meghallottam az ő sanyargatóik miatt való kiáltásukat; sőt ismerem szenvedéseit. Le is szállok, hogy megszabadítsam őt az Égyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjjel és mézzel folyó földre. (2Móz 3,7)
Az izraeliták négyszáz éven át éltek rabszolgasorban, és egyiptomi elnyomóik „kemény munkával keserítették az életüket” (2Mózes 1:14). Talán a mai világunkban is találunk ehhez analógiát. Sokan tudunk azonosulni a tehetetlenség-érzéssel, ha saját életünkre gondolunk... Legyen az pénz vagy ártalmas kapcsolatok – mindannyian éreztük már ezt, amikor újra meg újra hiába próbáltunk szabadulni korunk uralkodó erkölcseitől. A "megoldjuk okosba" szemlélettől, ahol mindig vannak olyan idióták, akik "egyenlőbbek az egyenlőektől". A kudarc állandó reménytelenséget okozhat, míg eljutunk odáig, hogy feladjuk a próbálkozást a dolgok megváltoztatására. Összetörten és porba sújtottan a hajdani Izráel az Úrhoz kiáltott, és Isten válaszolt mai Igénkben. Isten eljött, hogy kiszabadítsa népét – a maiakat is. Jézus Krisztus, a mi áldozati bárányunk azért ontotta vérét, hogy megszabadítson minket bármiből, ami rabságban tart. Megszabadulhatunk a rabságból, nem a saját erőnkből, hanem akkor, ha Egyetlen Urunkban bízunk, Aki válaszol. Isten azon dolgozik, hogy megszabadítsa a foglyokat – erkölcsi és lelki értelemben is. Amikor az izraeliták rabságban éltek, „az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből” (Zsolt 107,13). Krisztus Jézus ma is végzi ezt a szabadító munkát: „Ha a Fiú megszabadít titeket, valában szabadok lesztek” (Jn 8,36). Ő azt mondja: „ha kerestek majd, megtaláltok engem, ha teljes szívből kutattok utánam” (Jer 29,13). Az izraeliták szívből kiáltottak Istenhez, és Isten ma is válaszol a szívből jövő kiáltásokra. Ahelyett, hogy saját erőnkből próbálkoznánk, a Biblia azt mondja: „minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok” (1Pt 5,7). Krisztus Jézus azért jött el közénk, hogy a szabadulást hirdesse a foglyoknak, hogy szabadon bocsássa a megkínzottakat (ld. Luk 4,18). Meg kell értenünk, hogyan alkalmazzuk az Isten Igéjét a saját életünkre. A szabadsághoz az kell, hogy naponta táplálkozzunk a Szentírásból, és a tanultakat az éppen aktuális körülményeinkre alkalmazzuk. „Boldog ember az, aki… az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal” (Zsolt 1,1). Tegyük ezt meg minden nap, és szabadok leszünk.
Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek; Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg. (ApCsel 7,51-53)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig velem vagy.
Ámen