Operatus

Ne féljetek, és meg ne rettenjetek; legyetek bátrak és erősek, mert ekképen cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, a kik ellen ti hadakoztok. (Józs 10,25)

Amikor Izráel népe belépett az Ígéret Földjére, ott öt király állt szemben velük hadseregekkel, eltökélten arra, hogy megállítsa őket. Isten azonban segített Józsuénak legyőzni őket. Ezért Józsué azt parancsolta katonáinak, hogy "tegyék lábukat az ellenséges királyok nyakára". Azon a napon hangzott el a mai Igénk mondata. Micsoda ígéret ez Egyetlen Urunktól ma is. A félelem erői próbálják ma is elfoglalni az elménket, a lelkünket. Elérik, hogy a legrosszabbra gondoljunk ahelyett, hogy hinnénk, hogy Isten a legjobbat tervezi számunkra.  Krisztus Jézussal járva a győzelmünk biztos. De nekünk is ki kell vennünk a részünket belőle: be kell mennünk a sötét barlangba, ki kell hoznunk mindegyik "királyt", és rá kell tennünk a nyakukra lábunkat. A bibliai öt király az öt érzékszervet jelképezi: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás, Isten ugyanis nem azt akarja, hogy aszerint éljünk, amit ők diktálnak. Érzékszerveink fogékonyak minden negatív hatásra körülöttünk. A hitünk azonban föléjük tud emelni bennünket. Azt azonban nem tehetjük meg, hogy csak ülünk, és nem csinálunk semmit az emberi gonoszság ellen. Passzivitásunk feljogosítja a gonosz birodalmát arra, hogy uralkodjon felettünk. De nincs semmi hatalmuk, ha mi nem adunk nekik... Amikor Isten ókori népe az Ígéret Földjére érkezett, és szembetalálták magukat az öt jól körülbástyázott királlyal, Isten ezt mondta Izráel népének: „…Ne féljetek, és ne rettegjetek, legyetek erősek és bátrak!...” Ma a sátán szeretne szétszaggatni, szeretne megfosztani a békességtől, az örömtől és az önbizalmunktól. Egyre növeli a nyomást, azt remélve, hogy végül szét fogunk esni. Ezért mondta Isten annak idején Józsuénak, hogy hozza ki mind az öt királyt a barlangból, és bánjon el velük egyszer és mindenkorra, tegye a lábát a nyakukra, majd akassza fel őket egy fára. A sátán az öt érzékszervünkön keresztül működik, de Isten adott nekünk egy hatodik érzéket is: a hitet. A Biblia azt mondja: „… hitben járunk, nem látásban” (2Kor 5,7). A hit pedig azt mondja: hiszem, hogy minden rendben lesz, mert Isten velem van. Ha az emberi gonoszságokat nem tapodjuk el, el fogják lopni az álmunkat, önbizalmunkat, és minden mást is, amit Isten megígért. A hitet azonban a céltudatosság vezeti. Ha engedjük, hogy az életünket uralják a királyocskák, uram-bátyámok, akkor egyik pillanatban ugyan fent lehetünk, de kényük-kedvük szerint a másikban lent. Isten viszont azt tervezte, hogy először ereszkedjünk le a térdeinkre imádkozni, hogy aztán álljunk fel hittel, és tegyük azt, amit Ő mondott! 

Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitől fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az első és utolsókkal is az vagyok én! Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek. (Ézs 42,4)
 

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is kiválasztottál.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode