Operatus
A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é? (Róm 2,21)
Az elkötelezettség azt jelenti: késznek kell lennünk rá (kerül, amibe kerül), amit be akarunk tartani minden áron. Nagy különbség van az érdeklődés és az elkötelezettség között. Ha valami érdekes, azt csak akkor tesszük meg, ha az kényelmes. De ha elköteleztük magunkat valamire, akkor semmilyen kifogást nem fogadunk el, csak az eredményeket. Mi dönthetünk arról, hogy a jutalom megéri-e az erőfeszítést, avagy kompromisszumokat kötünk. Nem lehet egészséges a test úgy, hogy közben egészségtelen ételekkel van tele. Ha saját vállalkozásba kezdünk, akkor bizony lemondhatunk a "garantált" bérezésünkről. Az elkötelezettség azt jelenti, hogy megfizetjük az árat. De azt is jelenti, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a rosszindulatú bírálatokat. Krisztus Jézus is ezt tette. „…a zsinagógai elöljáró házától érkezők ezt mondták: Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert? Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: »Ne félj, csak higgy!«” (Mk 5,35-36). Mindig lesznek majd nehézségeink, amelyek megpróbálják elhitetni velünk, hogy a bírálóinknak igaza van. Egy út eltervezéséhez és végigjárásához bátorságra is szükség van. A keserűség és csalódottság nyilai minden nap lecsaphatnak, és elrabolhatják az örömünket. Ha hagyjuk. A sátán olyan, mint egy jó taktikus, tudja, hogy ha a mennyei erőkre támadna, akkor veszítene. Éppen ezért az egyes hívőket kísérti. A kérdés az az, hogyan állhatunk szilárdan, amikor minden megrendül körülöttünk, ami megrendülhet? Ézsaiás mondja: „Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik” (Ézs 26,3). Ha Mózes a körülményeire tekintett volna, sosem tudott volna nyugodt szívvel megállni az egyiptomi hadsereg és a Vörös-tenger közé szorítva. A nyugalma abból a tudatból fakadt, hogy ott van, ahol Isten akarja, hogy legyen. Nem a békesség önmagában a cél, hanem békesség abban a tudatban, hogy: „Milyen nagy a te jóságod, melyet a téged félőknek tartogatsz! Ebben részesíted a hozzád menekülőket minden ember szeme láttára.” (Zsolt 31,20) A sátán egyetlen eszköze felettünk a meggyőzés ereje. Nagyon jól tudja csűrni-csavarni a szavakat, az ember sosem tudja ebben legyőzni őt. A kísértés lényege mindig a meggyőzés. Azonban, ha Krisztus Jézus már meggyőzött bennünket, akkor a sátán már semmire nem tud rávenni minket.
Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. (Zsid 12,1)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is elhívtál.
Ámen
