Operatus
Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek. A mi atyáinknak Istene feltámasztotta Jézust, kit ti fára függesztve megölétek. (ApCsel 5,30)
Tetteinket túl sokszor az a tévképzet diktálja, hogy úgy érezzük, más emberek kedvében kell járnunk. Túl sokat foglalkozunk azzal, mit gondolnak rólunk mások, ezért minden egyes lépésünknél hátrapillantunk, hogy vajon most mosolyognak-e, vagy rosszallóan néznek. De ha mindig az emberek elismerését keresük, akkor nem azt nézzük, hogy merre haladunk. Így hegyekbe fogunk ütközni, vagy elbotlunk a saját lábunkban. A Biblia azt mondja: Az Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint az embereknek. Ugyan mi fog történni, ha kinyitjuk a szánkat, és kiállunk magunkért? Az igazság az, hogy azok az emberek, akik nem tisztelik jogainkat, és nem tartják tiszteletben kívánságainkat, nem érik meg a rájuk fordított időt sem. Sem a hosszas vitát; úgyhogy búcsúzzunk el tőlük nyugodtan! Amikor a legelő már túl kicsinek bizonyult ahhoz, hogy Ábrahám és Lót nyájai együtt legeljenek, viszály támadt közöttük. Ábrahám szerette unokaöccsét, Lótot, de felismerte, hogy nem élhet tovább ilyen helyzetben. Ezért azt mondta: „Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.” (1Móz 13,9). Lót a legszebb zöld legelőket választotta, és Sodoma és Gomora közelébe költözött. Végül mindene, amiért addig megdolgozott porig égett. Ábrahám azonban, aki mindig az Isten tetszését kereste, nem csupán maga lett áldott, de áldássá lett az egész világ számára is. Az Isten meg akar szabadítani bennünket az embereknek való megfelelés, a tőlük való függés kényszeréből. A hajdani szadduceusok arról voltak nevezetesek, hogy igyekeztek a törvény betűszerinti betöltésére. Nem öltek, de gyűlöltek, nem paráználkodtak, de szemeik tele voltak tisztátalansággal. Nem esküdtek, de azért hazudtak, és akin tudtak, bosszút álltak. Mivel a szadduceusokat a politika jobban érdekelte a vallásnál, egészen addig Krisztus Jézussal sem foglalkoztak, amíg nem kellett attól tartaniuk, hogy ténykedése a rómaiaknak is szemet szúr. A szadduceusok pártja megsemmisült, amikor Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet. Krisztus Jézus tanítványait nem a törvény betűjének megtartására hívta csak el, hanem arra, hogy azt lelkileg igyekezzenek betölteni. Arra, hogy ne legyünk megosztóak, ne haragudjunk felebarátainkra, ne botránkoztassunk meg senkit, ne esküdjünk semmiféle esküvéssel, hanem legyen a beszédünkben az igen igen és a nem nem. Senki iránt ne áskálódjunk, bosszút ne álljunk, hanem szeressük egymást, és imádkozzunk mindenkiért. Egyetlen Urunkra figyeljünk, ne a mának szaddúceusaira és hazug farizeusaira.
Mostanra nézve is mondom néktek, álljatok el ez emberektől, és hagyjatok békét nékik: mert ha emberektől van e tanács, vagy e dolog, semmivé lesz; Ha pedig Istentől van, ti fel nem bonthatjátok azt; nehogy esetleg Isten ellen harczolóknak is találtassatok. (ApCsel 5,38)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy megszabadítottál függőségeimtől.
Ámen
