Operatus
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. (Péld 6,13)
A lusta ember soha nem teszi meg ma, amit holnapra is halaszthat. De soha nem fogja megtenni holnap, amit örökre elhalaszthat. Mai Igénkben azt kérdezi Isten: „Meddig alszol még, te rest?” A sunyi ember mindig "akciótervez" valamit, de soha nem jut el odáig, hogy azt igazán akarja is. Valaki egyszer így fogalmazott: „Ha azt teszed, amit tenned kell, akkor, amikor tenned kell, akkor eljutsz odáig, hogy azt tehesd, amit tenni akarsz, akkor, amikor tenni akarod.” A rest viszont minden lehetőségben akadályt lát. Bár egyik munkahelyén sem tud megmaradni, mindig talál kifogást: túl hosszú a munkaidő, túl kevés a fizetés, túl nehéz a munka, túl sokat követelnek az emberek... Salamon király írta: „Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban” (Péld 22,13). Thomas Edison, a kemény munka megtestesítője és a lustaság ellenzője azt mondta, hogy: „a legtöbb ember azért szalasztja el az alkalmat, mert az overallba van öltözve, és munkának néz ki.” A tunya ember sosem fogy ki a kifogásokból. Mindig túl meleg vagy túl hideg van, túl nedves vagy túl száraz az idő a munkához. „A hideg miatt nem szánt a rest” (Péld 20,4). Ha a naplopók csak maguknak ártanának, az még nem lenne olyan nagy baj, de mindenki másnak is kárt okoznak. „Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz” (Péld 18,9). A lusta alkalmazott nem csupán visszatart egy szervezetet, de annak motivációját, hajtóerejét is lerombolja. Ugyanígy a csapatsportokban a lusta játékos nemcsak gyengíti a csapatot, de tönkreteszi a lelkesedést és csökkenti a győzelemre törekvést. A mihaszna lelkipásztor nem csupán korlátozza gyülekezetét, de lerombolja annak buzgóságát, a mások szükségeinek betöltésére irányuló igyekezetét is. Jobb munkaerőhiánnyal küzdeni, mint egy mihaszna embert felvenni; jobb, ha nincs senki, mintha lusta alkalmazott van. Bölcs Salamon is szenvedett néhány léhűtő alkalmazottja miatt: „amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak” (Péld 10,26). Ilyen bosszantó a hanyag ember is a munkáltatója számára. Bármit is csinál, neki kétszer annyi időbe telik elkészülni, aztán vagy újra meg kell csinálni, vagy ki kell dobni az egészet. Így pazarolja a saját forrásait és mindenki másét is. Együttérzőn kell azok felé fordulnunk, akik nem tehetnek nehéz helyzetükről. De az alamizsnát osztó kéznél többre van szükségük: felemelő kézre. Mert ha Úgy érezzük, hogy jogunk van a dolgokhoz anélkül, hogy hajlandók lennénk megdolgozni a megszerzésükért, emiatt a semmirekellő, piti ügyeskedők, ingyenélők társadalma leszünk (vagyunk). Nemcsak étel és ruha kell, "kenyér és cirkusz a népnek" (Panem et Circenses) hanem világos cél, emberi méltóság és önbecsülés is. Egyetlen Urunk azt akarja, hogy ezt adjuk nekik.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? (Péld 6,9)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig adsz tennivalót.
Ámen
