Mentorcoach
Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi. (2Móz 20,7)
A mai Igénk a Tízparancsolat 3. parancsolata. Izráel népe ezt a parancsolatot úgy akarta teljesíteni, hogy Isten nevének kimondása helyett az “Úr’, óhéberül az “ADONÁJ” szót mondta a szent szöveg olvasásakor. De vajon ezzel valóban teljesíthető-e Isten eme parancsa? Mai szóhasználatban ez a mondat így hangzik: Ne mondd ki hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét! Azt várja el Isten, hogy az Ő szent nevét ne keverje bele az ember olyan dolgokba, amik nem egyeztethetők össze lényével, akaratával. Például: egy hanyagul elvégzett munka után kérni Istent, hogy ne legyen ennek következménye. Egy olyan terv sikeréért könyörögni, aminek elgondolásakor nem kérdeztük meg, vajon Isten akarata szerint való-e – ezzel nem Isten nevét szenteljük meg, hanem a magunk akaratát akarjuk szentesíttetni Ővele. Isten nem adja nevét ezekhez. Ha az így imádkozó ember nem kapja meg azt, amit kért, csalódik Istenben. Cinikussá válik, rosszabb esetben szidalmazza Istent, káromolja szent nevét, ami már a legsúlyosabb formája az e parancsolat ellen való vétkezésnek. Mózes által ezt mondja az Isten: „Akik hozzám közel vannak, azokban kell megszenteltetnem.” Senki nem állt olyan közel Istenhez, mint Jézus Krisztus. Teljességgel egyedül csak Ő szentelte meg Isten nevét. Megfigyelhetjük az evangéliumokban, hog Krisztus Jézus milyen sokat beszél az Atyáról. Mindig Őrá mutat, mindenben Őt látja; mindenért Néki ad hálát. Mi is akkor szenteljük meg Isten nevét, ha az Úr Jézus nyomdokait követjük. Ne azt mondjuk: „szerencsém volt”, vagy „így hozta az élet” ect. Ellenben szóljunk így: Isten megsegített, vezetett, megoltalmazott, Általa és Véle van teljes és boldog életem. Tudatában vagyunk-e annak, hogy mennyei Atyánk fontosnak tart bennünket? Egyetlen Urunk nem akarja, hogy „megtűrtnek" érezzük magunkat, hanem azon helyen szeretne látni, ahol a helyünk van: az értékes életek között. Mert kiválasztott, elhívott, megszentelt. Fontos feladattal látott el, hogy beteljesítsük azt a küldetést, amit nekünk szánt itt e földön. Azért, mert az Ő tulajdonai vagyunk. Hogy még értékesebbnek érezzük magunkat, még jobban tudatában legyünk annak, hogy hová is tartozunk. Ha ez megtörténik, az Ő által elrendelt helyen leszünk. Azért, hogy általunk, a magunk kicsiny eszközeivel is világosodjon, tisztuljon a világ. Hagyjuk, hogy Isten eszköze lehessünk ebben a gonosz, cinikus, sötét világban. Tetteinkkel, és szavainkkal is képviseljük az Ő szent nevét.
Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Mt 5,6)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy követhetlek Téged.
Ámen

