Mentorcoach
Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai! Mert ezer esztendő annyi előtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt. (Zsolt 90,3)
Az Ige szerint az Úr Isten teremtette az embert „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.” (1Móz 2,7) Így lett a por-test élő emberré. Erre mondhatja azt valaki, hogy a Bibliát is emberek írták, és így ezt nem vagyok hajlandó elhinni. Olyan emberek írták a Bibliát, akik lelki összeköttetésben voltak Istennel, és a kapcsolatuk folytán Isten kijelentette nekik a maga akaratát és a maga üzenetét: Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szentlélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei. (2Pt 1, 20-21) Isten azoknak, akik a hitük által benne éltek, megjelentette a maga titkait. Az ilyen emberek voltak képesek, hogy Bibliát írjanak, amelyben ott van Istennek üdvösségre vezető evangéliuma. Isten az ő gyermekeinek, azoknak, akik Őt szeretik, kijelenti magát: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. (Jn 14,21) Isten pedig nyilvánvalóan kijelentette az Ő igéjében, hogy az embert porból formálta. Mi, emberek hamar el tudunk bizakodni és olyan hamar elfelejtjük eredetünket. Sokan dicsekszenek származásukkal, vagyonukkal, kapcsolataikkal. De vajon van-e valami dicsekedni valónk? Hiszen porból lettünk és porrá leszünk. Mi lelket kaptunk portestünkbe. Ez a lélek akarja, hogy kapcsolatunk legyen az Úr Istennel, hogy a közelébe juthassunk. Ez a Lélek vezérel bennünket? A Szentlélek nélkül a testünk értéktelen. Jakab apostol mondja, hogy a lovak szájába zablát kell vetni, különben nem lennénk képesek megfékezni azt a hatalmas erőt, ami ebben az állatban van. Ugyanilyen megfékező és irányító „eszköz” a mi testünkön a Szentlélek. Krisztus Jézusnak testi értelemben lett volna hatalma és ereje arra, hogy bosszút álljon, hogy megvédje magát, de engedte, hogy uralkodjék testén és indulatain a Szentlélek. A Szentlélek pedig Isten akarata iránti engedelmességre vezette. A Lélek azt akarta, hogy végezze el a munkát, amelyet az Atya rábízott. Ha Jézuson ebben a pillanatban a test uralkodik, megmenthette volna a saját testét, de nem végezhette volna el a megváltás munkáját. Sok bűnt elkövetünk, mennyi gonoszság van a testünkben, mennyi irigység, rosszindulat nő ki belőlünk. Nagy kegyelem, hogy mégis ezen a romlott testen a Szentlélek uralkodik, és Isten Lelke által az Ő csodálatos eszközévé válhatunk. Az egész földi életünk során semmi érdemleges nem jön könnyen. A félig-meddig végzett tevékenység nem hoz féleredményt, semmilyen eredményt nem hoz. A munka, méghozzá a kitartó, kemény munka az egyetlen módja a tartós eredmények elérésének. A por eredetünk eszünkbe kell, hogy juttassa azt is, hogy teljesen Isten hatalmában vagyunk. Amikor Ő akarja, akkor térít vissza ismét a porba. De milyen nagy vigasztalás, hogy Egyetlen Urunk mindent a maga helyére visz vissza. A testet a porba, mert onnan vétetett, a lelket Önmagához, mert az Övéből való.
Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat. (Zsolt 91,15)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Szentlelkedet hagytad nekünk örökségül.
