Mentorcoach
A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk. (Zsolt 90,10)
Mai Igénk életünk idejének végső határára figyelmeztet. Nem azért, mintha nem ismernénk 80 esztendősnél idősebb embert, de földi életünk általános határa mégis csak 70–80 esztendő. Noé idejében még így szólott az Úr: „Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje százhúsz esztendő.” (1Móz 6,3) A bűn miatt rövidült meg az ember életének hossza. Meg kell látnunk, hogy van határa az emberi életnek, amit soha át nem léphet. Hiába a hatalom, amire néhány ember betegesen vágyik, hiába a pénz, hiába az összeköttetés, azt a határt, amit az Isten nekünk szabott ki, át nem léphetjük. Nem is lenne jó, ha tudnánk, hogy számunkra mennyi idő rendeltetett. Hiszen még így is sokszor hanyagok vagyunk. Sokszor elfelejtjük, hogy mennyire kell vigyázni, hogy milyen hűséggel is kell imádnunk Egyetlen Urunkat. Igénk azt is mondja, hogy a mi esztendeinknek a nagyobb részük nyomorúság és fáradság. Nem szabad azt várnunk, hogy az életünk útja egyenes és sima legyen, mert az ember életútjául nem ezt szabta ki az Isten. Ha Krisztus Jézus életét nézzük, akkor is azt látjuk, hogy szenvedésen, a keskeny úton, a Golgotán keresztül vezet az út az örök dicsőségbe. Nem jelenti ez viszont azt, hogy nekünk szomorúan kell végigjárnunk a földi utunkat. Ha rábízom magam az Egyetlen Uramra, akkor a nyomorúságos, fájdalmas és fáradságos utat is boldogan járhatom. Ebben a világban minden békességünk inkább az alázatos tűrésben van, mint abban, hogy nem vesszük észre a kellemetlenségeket. És annak lesz nagyobb békessége, aki jobban tud tűrni. Az ilyen meggyőzi önmagát, uralkodik a világon, Krisztus Jézus barátja és a mennyország örököse. Ezért: „Válasszatok addig, míg tart a ma, ki legyen a ti szíveteknek ura!”
Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi időnkben. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. (Zsolt 90,14)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a határokkal körülvett életemet Te határtalan szabadsággal áldod meg.
Ámen
