Mentorcoach
Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr. (Zsolt 34,20)
Sok baj éri az igazat – mondja mai Igénk. Ideje komolyan vennünk, hogy hitbeli növekedésünkhöz a bajok hozzátartoznak. Mi lenne velünk, ha mindig minden jól alakulna az életünkben? Ez mit jelentene az Úrral való kapcsolatunkra nézve? Valószínűleg negatívat, hosszú távon egészen biztosan. Ezt gondolnánk: megy ez nekünk Isten nélkül is. Egy idő után oly természetessé lenne számunkra minden jó, hogy azt gondolnánk, ez pedig jár nekünk. Ezért megnyugtató Ige ez. Van nekünk megmentőnk, akire figyelnünk szükséges, ezért Ő legyen életünk és gondolataink középpontjában. Bárhogyan alakuljon is életünk, ne feledjük: az Isten velünk van. Közel van hozzánk, lát és kiment szorult helyzeteinkből is. Az Úr időzítése viszont sokszor különbözik attól, amit mi szeretnénk. Mi az „add meg Uramisten, de máris” idejében gondolkodunk. Egyetlen Urunk nem kapkod, de nem késik. Sok baj éri az embert, de hogyan reagálunk rá? Ez a nagy kérdés. Mi a reakciónk arra, amikor baj ér bennünket? Hogyan reagálnak baj esetén azok, akik nem ismerik az Urat? Könnyen előfordulhat, hogy mérgelődéssel, átkozódással, szitkozódással, vagy bűnbak keresésével. Valakit hibáztatni kell a bajokért. Akár még Istent is „előveszik”, pedig nem is hisznek benne. Micsoda ellentmondás ez: nem hisznek Istenben, de Ő az oka a bekövetkezett bajnak, bajoknak. Akinek viszont kapcsolata van az Úrral, aki hisz Őbenne, fegyelmezetten reagál, csendesen elhordozva a dolgokat, történéseket. Nem bűnbakot keres, hanem az Urat keresi az adott helyzetben is. Az Úr jelenlétét, segítségét, áldását, kegyelmét. Mert tudja, hogy akik Istent szeretik, minden a javukra van. Mert tudja, hogy mindenért hálát adhat. Krisztus Jézus követői nem emlegetnek sem véletlent, sem balsorsot, sem egyéb olyan tényezőket, melyeket azok találtak ki, akik Istent próbálják pótolni valamivel. Az, hogy kinek is tartjuk Istent, alapjában véve meghatározza a Hozzá való viszonyunkat. Van, aki a létét is tagadja. Az ilyen ember nem gondol Istenre, próbálja kívül tartani az életén. Vannak olyanok is, akik Istenkének hívják. A létét ugyan nem tagadják, de sokra nem mennek vele. Ez olyan, mint a Jézuska és az Úr Krisztus Jézus különbsége. Az Úr Jézus az egyetlen, Aki rajtunk a bűn és a halál kérdésében segíteni tud. Nem szorul ránk, mi szorulunk a bűnbocsátó és az üdvözítő kegyelmére, amit kínál is mindnyájunknak.
A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat. Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik. (Zsolt 34,22)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy számon tartasz engem is.
Ámen
