Mentorcoach
Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól. (Zsolt 68,21)
Panaszkodni mindig könnyebb, mint észrevenni a jót, a kapott áldásokat, a jótéteményeket. Az Istenben egyedül bízók abban is kell, hogy különbözzenek az Egyetlen Urat még nem ismerőktől, hogy panaszkodás helyett azt keresik, amiért hálát lehet adni. A fenti zsoltár szerzője, Dávid király elkezd visszafelé nézni önmaga és népe életében. Ahogyan ezt megteszi, meglátja az Urat mindenhol. Meglátja a hatalmát, a kegyelmét, az erejét. Ezek után kimondja ezt a mondatot: Áldott az Úr! Mennyivel könnyebb kimondani ezt a mondatot, amikor jól van sorunk, de milyen nehéz akkor, amikor nyomorúságokon megyünk keresztül. A letargikus időkben kimondani azt, hogy áldott legyen az Úr, nem kis hitet jelent. Emlékezzünk az Ószövetség nagy szenvedőjére, Jóbra, aki egy tragédia folytán mind a tíz gyermekét egyszerre elveszítette. Mit is mondott? „Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve.” Hány ember lenne képes egy olyan helyzetben egy ilyen mondatot kimondani. A felesége nem így gondolkodott, Jób ezt válaszolta neki: „Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk.” Mindannyiunkat érnek megpróbáltatások, és vannak nehéz napjaink. A bajban, a tehetetlenség mélységében könnyebb Isten ellen fordulni, mint Őt dicsérni. Azok képesek erre, akiknek hite elég mélyen gyökerezik már az Úrban. Dávid hálás az Úrnak: „Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.” Napról napra élünk – mondják olykor a nagyon nehéz körülmények között az életüket tengetők. Igazából nemcsak ők, hanem mindnyájan napról napra élünk. A hívő ember ugyanis soha nem azt látja, hogy élete a kezében van. Az Úr gyermekei azt látjuk, hogy életünk Isten kezében van. Mindenki téved, aki mást gondol. Keressük még a nehézségeink idején is a jót, és áldjuk érte az Egyetlen Urunkat, a Krisztus Jézust!
Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek. Szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek. E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval. Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! (Zsolt 68,31)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, a nyomorúságok közepette is meglátható jóságodat, kegyelmedet.
Ámen
