Mentorcoach
A miképen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; a miképen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. (Jn 15,9)
Jézus az Atyánál mindig szeretetet talált. Ezért mondta a tanítványainak: …én is úgy szeretlek titeket. Jézus szeretetének az Atya volt a mintája. Úgy szerette az embereket, ahogyan őt szerette az Atya. Ha úgy érezzük, hogy kevés bennünk a szeretet, vagy személyválogató a szeretetünk, az azért van, mert nem megyünk eléggé és elégszer Krisztus Jézushoz. Sokszor emberekben keressük Krisztus szeretetét és elfelejtjük, hogy Jézus maga a szeretet forrása. Az emberekben található szeretet már távolabb van a forrástól, és így már nem olyan tiszta, mint a forrás közvetlen közelében. Jézus tudta, hogy szereti az Atya. Elég-e nekünk, hogy tudjuk, Jézus is ennyire szeret minket? Elhisszük-e, hogy Jézus úgy szeret, hogy teljesen odaadta magát érettünk? Ebben a tudatban kell és lehet élnünk. Csak rajtunk múlik, hogy elhisszük-e, hogy Ő végtelenül szeret bennünket. Akkor is, mikor elfáradunk, amikor botlunk. Ő felemel, magához vonz, maradjunk meg ebben a szeretetben. Jézus megmaradó szeretettel akar megajándékozni bennünket, ezért a saját példáját állította elénk. Az Ő szeretete nem múló, hanem megmaradó, most is élő és most is munkálkodó szeretet. De hogyan tudunk megmaradni az Ő szeretetében? Úgy, hogy a parancsolatait megtartjuk. Hogyan is akarnánk megmaradni Jézus szeretetében, ha sohasem azt tesszük, ami Őelőtte kedves? Hogyan nevezhetné valaki szeretetnek azt, ha semmiben sem teszi meg annak kívánságát, akit állítólag szeret? Pedig ebben is példát mutatott nekünk Krisztus Jézus, aki mindig azt tette, ami Isten előtt kedves volt. A tékozló fiú megmaradt ugyan apja szeretetében akkor is, amikor elment apjától, amikor a maga útjára tért, amikor eltékozolta a vagyont, de ez a szeretet szenvedő, fájó apai szeretet volt. Ez csak akkor lett ismét a régi, boldog szeretetté, amikor a fiú visszament az apjához. Legyünk engedelmesek Egyetlen Urunknak, ha így teszünk, akkor valami csodálatos, boldog szeretetnek leszünk részeseivé.
Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék. Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, a miképen én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. (Jn 15,11-13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy szeretsz engem
Ámen
