Mentorcoach

 Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. (1Kor 15,20)

Szörnyű lenne egy húsvét nélküli világ, de természetesen nem az ünnepekhez kötődő emberi szokások és az ezekhez kapcsolódó üzleti haszon elmaradása miatt. A halálnak legyőzhetetlensége és a jövő kilátástalansága, reménytelensége miatt lenne nyomasztó. Egy húsvét nélküli világban a halálé lenne az utolsó szó, övé lenne a hatalom, és teljes diadalt arathatna minden élő fölött. Nagypéntek borzalma, a halál sötét órája után harmadnapra az élet hajnala köszöntött a világra. Krisztus feltámadt, tehát a halál legyőzetett. Krisztus Jézus feltámadt, tehát az ember sorsa nem reménytelen. De miért van akkor, hogy sok ember mégis kilátástalanságban és reménytelenségben éli életét ezen a világon? Mindjárt itt a Húsvét, holnap Virágvasárnap. Jézus Krisztus örömhíre miért nem dobogtatja meg minden ember szívét? Húsvét csodája miért nem válik sokaknál életfordító eseménnyé? Miért van az, hogy sokak számára húsvét ünnepe nem jelent többet a pihenésnél, sonkaevésnél, a "locsolkodásnál" és vendégeskedésnél, ivászatnál? Ez olyan, mintha egy fuldokló nem ragadná meg a bedobott mentőövet, hanem élvezettel fuldokolna tovább. Miért vannak még a keresztyének között is olyanok, akik úgy próbálnak meg hinni Istenben és Jézusban, mintha nem lett volna Húsvét? Mintha nem támadt volna fel Jézus első zsengeként a halálból, és az Ő eljövetelekor majd nem lenne feltámadásuk a halottaknak. (Elsőként mindazoknak, akik Krisztuséi.) Miért lehetséges az, hogy sok, magát keresztyénnek mondó ember is így él? Miért élnek keresztyénként sokan reménytelenségben, belecsontosodva a „semmiből jöttem, a semmibe megyek” lehangoló eszmevilágába? Egy igazán hívő a testi feltámadása általi hitéből kiindulva a tökéletes mindenségbe igyekszik, nem a nirvánába! "Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok." - mondja Pál apostol. Krisztus Jézus mindenkinek meg akarja adni a húsvéti hit boldog bizonyosságát. Van feltámadás, van örök élet, és az Isten nem egy rejtély. Egyetlen Urunk a nyilvánvaló láthatatlan. A misztérium nem maga az Isten, hanem a világ, mint ahogyan nem a szellem a misztérium, hanem a természet, ugyanígy nem a lélek, hanem a test. Isten megismerése egyáltalán nem nehéz. 

A halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra. (1Kor 15,53)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy elhoztad a Húsvétot.

Ámen