Mentorcoach
Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok. (1Thess 5,18)
Sokszor mérgelődik az emberfia. Általában, ha ketten találkoznak és elkezdenek beszélgetni, csakhamar azon veszik észre magukat, hogy az élet nehézségei felett kezdenek el siránkozni. Sokszor szinte sportot űzünk abból, hogy kinek van nagyobb keresztje. Vajon ezt bízta volna ránk Isten? Minden bizonnyal nem. Vajon miért nem tudunk több alkalommal úgy beszédbe elegyedni egymással, hogy ne mindig a keserűségeinkről számoljunk be? A nézőpontunkkal van a gond. Sokkal mélyebb sebeket ejtenek rajtunk a nehézségek, mint azok a dolgok, amikért gyakorta elfelejtünk hálát adni. Isten szeretne formálni bennünket, csak nem biztos, hogy hagyjuk. Mindenki saját maga kell, hogy eldöntse, meg akar-e változni, vagy megfelel neki, hogy ilyen "földhöz ragadt" maradjon. "Nézd az élet szép oldalát!" – halljuk sokszor. Most ez a mai Ige is valami hasonlót hangsúlyoz: mindenért tudjunk hálát adni. Ha azonban mi csak a rossz dolgokkal vagyunk elfoglalva, akkor egészen bizonyosan így állunk meg Isten előtt: "... ne haragudj Uram, de most igazán nehezemre esik, hogy megtaláljam életemben azt, amiért örülhetek, és ami hálára indítson". Meg kell hát tanulnunk hálát adni. Mindenért. A rossz dolgokért is, hisz Egyetlen Urunk mindent jóra tud fordítani. A hálaadás mintha hiánycikk lenne életünkben, legtöbb esetben csak akkor következik be, ha valami eget rengető csoda, valami nagy-nagy dolog történik velünk. Ha a napjaink úgymond eseménytelenek, ha semmi sem változik, ha egyre csak arra a következtetésre jutunk, hogy ennél már csak nehezebb évek jönnek, akkor könnyen vakvágányra jutunk. Ha továbbra is csak ez a gondolkozás fog jellemezni bennünket, ha nem akarunk ebből kilépni, akkor nagyon valószínű, hogy nem sokat tudunk kezdeni ezzel az Igével. Sőt még az is meglehet, hogy egyesek felháborodnak ez Ige hallatán. Viszont, ha megtanulunk hálát adni, annak az lesz a következménye, hogy hitben járva meglátjuk Isten velünk való jó tervét. Az élő gyülekezet élő hitben járó családokból áll. Az istentisztelet a mennyei istentiszteletbe való bekapcsolódás, aminek előzménye van. A személyes csendességben, de következménye van az élet Istentiszteletének megélésében is. Ez a személyes kegyesség azonban csak akkor áldásos, ha a Krisztus Jézus közösségében éli meg az egyén ezt, építve ezzel a gyülekezetét is.
Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok! Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek! Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. (1Thess 5,21-23)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram a gondoskodásod.
Ámen
