Mentorcoach

A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. (Péld 15,15)

Hétfő van. Eltelt a hétvége, előjönnek a mindennapi gondok, a munka elmaradásai – mi lesz még itt? Hétfőre újra tiszta fejjel, szívvel, lélekkel feltöltődve érkezünk meg? Vajon van nekünk erre időnk, lesz olyan hétvége egyáltalán, hogy öt nap terhét két nap alatt lerakjuk? Na és persze úgy, hogy nem gyűjtünk az addigiakhoz. Lehet-e örülnünk, hogy megszabadultunk az eddigi terhektől, mert attól, hogy lecseréljük a problémát, a gondjainkat más fajsúlyos gyötrelmekre, azok még terheink maradnak. De mi tévők legyünk? Azt mondja Jézus: elég minden napnak a maga baja. Tehát nem kell se a tegnapét áthozni mára, se a holnapét előrevenni. Minden napunkkal aznap elszámolhatunk az Isten előtt, és el is kell elszámolnunk. Tehát ne cserélgessük a napok bajait, hanem egyszerűen tegyük le. Egyetlen Urunk lábaihoz. Ne a körülvevő világi szokásokhoz, elvárásokhoz igazodjunk. A Magyar Református Egyház, ott tart, ahol tart. Egyházi híradásaink nem győznek hálát adni a túlnyomórészt nem a hívek hálaadásából, hanem állami és uniós pályázatokon elnyert pénzekből épülő templomokért, intézményekért, felújításokért. Mindegy ki adja, bármit "megideologizálunk", csak folyjon az a pénzcsap. Még református törvényeinket is átírjuk, a hívek meg hadd lebegjenek abban a tudatban, hogy hálaáldozat nélkül is halad az egyházközségek szekere. A valóság azonban az, hogy fogyunk, számban és hitben egyaránt. Sem a templomok, sem a szülőszobák, de a stadionok sem telnek meg... Szépen félreteszitek az Isten parancsolatát...” - mondja erre Jézus. Így lesz az "Áldás, Békesség"-ből málnás édesség. Sokkal többen ragaszkodnak a világi és egyházi, emberek eszéből kipattant szokásokhoz, ideákhoz, divathoz, múló örömökhöz és javakhoz, mint ahhoz, amit Jézus Krisztus egyértelműsített. De soha ne feledjük: Érdemek nélkül, a bűneinkkel érkezünk Elé, hogy Egyetlen Urunk kegyelmét kérjük és elfogadjuk.

A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást. Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét. A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. A bűnösök áldozatát utálja az ÚR, de a becsületesek imádságát kedveli. Utálja az ÚR a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt. (Péld 15,5-9)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a Te szolgád vagyok.  

Ámen