Mentorcoach
Úr pedig figyelt és hallgatott, és egy emlékkönyv iraték ő előtte azoknak, a kik félik az Urat és becsülik az ő nevét. (Mal 3,16)
A hívő ember élete olykor nem könnyebb, mint az Urat nem ismerőké, netán az Őt egyenesen tagadó, sőt káromlóké. Akkor megéri? Mi a hasznunk abból, hogy az Urat szolgáljuk? "Mi a jutalmunk?" – kérdezték a tanítványok is Jézustól. Talán már bennünk is megfordult ez a kérdés. Hiszen haszonlesők tudunk lenni még a hitünkben is. Bizony nem ritka, hogy a kevélyek és a gonosztevők gyarapodnak. Mégse kell, hogy irigyeljük őket. Noha a szenvedést, a nyomorúságot nem tudja elkerülni a hívő ember, sőt olykor a hite miatt kell szenvedést elhordoznia. Mégse vágyakozzunk az Urat nem ismerők életére. Hogy miért? A vége a lényeg, hogy mi lesz legvégül. Az ítélet, az igazság napja egyszer mindenkire felragyog. Borzalom vagy irgalom – e kettő vár bennünket, illetve az egyikben biztosan részünk lesz. A világ "széles" útja a kárhozatba visz, az Úr szerinti "keskeny" út pedig örök életre. Gondolkodjunk hosszú távon és tekintsünk őszinte bizalommal a kegyelmes Istenre. A mi nagy szabadításunkat, üdvösségünket is egyedül végezte el Egyetlen Urunk. Jézus Krisztus a kereszten egyedül szenvedett bűneink miatt. A Biblia írja, hogy nem a jók üdvözülnek, nem azok, akik valamivel kiérdemelték, még csak hozzá sem járulhatunk mindehhez. Ez az Isten kegyelmének szabad ajándéka. A mi hozzáállásunk lehet az, hogy hittel elfogadjuk ingyen ajándékát. Aki tudja, hogy rászorul, és elhiszi, hogy felkínálja neki az Isten, az megragadja. Komolyan veszi és megköszöni. Mindössze saját erőnkből, saját elszántságunkból ennyi telik tőlünk. Ennyit is vár Isten tőlünk. A kérdés az, hogy készen állunk-e erre?
És azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, a melyet én szerzek, tulajdonommá lesznek és kedvezek nékik, a mint kiki kedvez a maga fiának, a ki szolgálja őt. És megtértek és meglátjátok, hogy különbség van az igaz és a gonosz között, az Isten szolgája között és a között, a ki nem szolgálja őt. (Mal 3,18)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is kegyelmedbe fogadtál.
Ámen
