Mentorcoach
Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? (1Kor 3,16)
Az ókori Khorintoszban nagyon különböző igehirdetők körül gyűltek össze csoportok, klikkek. Pál apostol veszélyként érzékelte, hogy a hangsúly Isten Igéjéről, a kijelentett kérügmáról eltolódott az ember személye felé. Az igehirdető bálvánnyá lett, egyeseknek Kéfás tetszett, másoknak Apollós, megint másoknak Pál apostol. Nem csak mai történet tehát, hogy csak az emberig látunk. Pedig az igehirdető pusztán üzenet-hordozó ezen a földön. Mindig tovább kell látnunk az igehirdetőnél, mégpedig az Istent. Tudta ezt Pál apostol saját magáról is, ismerve nyomorúságait, erőtlenségeit, melyekről sok helyen vall. Egy igehirdető Isten világában csak egy-egy építő kő. Mi valójában közösen építünk, épülünk, mert mindenkinek megvan a feladata, a küldetése Isten világában. „Mint szent kövek, épüljetek fel szent házzá!” - írja Péter apostol is a levelében. Egyik plántál, másik öntöz, de a növekedést Isten adja. Előttünk is voltak építők, utánunk is lesznek, mert Isten építi az Egyházat, nem mi. Egyetlen Urunk akkor is adott növekedést, Ő akkor is munkálkodik, ha mi nem vagyunk jelen. Mit építünk? Az Igével szavaival együtt felelhetjük: valójában templomot. Ahogy egy templomban Isten lakik, úgy él a hívő emberben, és hívő emberek közösségében is maga Isten - mégpedig Szentlelke által. Aki befogadja Isten Lelkét, hogy munkálkodhasson, az olyan dolgokat tudjon véghez vinni, amit emberi bölcsessége szerint nem tud megtenni. Isten Szentlelkének kijelentése szabja meg mindig az irányt, azt a módot, ahogyan akarja Isten, hogy munkálkodjon az ember az Ő országáért.
Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti. Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen. Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. (1Kor 3,17)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram mindazt, amit Tőled kapok.
Ámen
