Mentorcoach
Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát. (Gal 1,7)
Mai Igénk mondata arra irányul, hogy zavaró tényezők, de valós, összeférhetetlen, önigazult személyek is mindig jelen vannak az Úr gyermekei életében. Tulajdonképpen a Sátán mesterkedik azon folyamatosan, hogy megzavarjon bennünket, eltántorítson a Krisztusba vetett hittől. Sok eszköze van erre. „Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” - mondja Jakab apostol. Komolyan kell tehát vennünk a Sátán elleni küzdelmet. Soha nem szabad lebecsülni őt. Zavaró tényező lehet még életünkben nemcsak a Sátán, hanem a másik ember is. Bárki az emberek közül. Embertársaink több okból is jelen vannak életünkben. Nekünk az emberekkel való érintkezéseinkben kell felmutatnunk, hogy tényleg az Úr tanítványai vagyunk. Ha mindenki olyan lenne, amilyennek mi szeretnénk, hogy legyen, akkor nem formálódnánk, nem változnánk az évek során. Ha csupa szerethető, „kenyérre kenhető”, „légynek sem ártó” ember venne körül bennünket, akkor lelkileg sem változnánk semmit. Olykor kellenek a durva, a nehezen kibírható emberek mellénk, a környezetünkbe, hogy tanuljunk krisztusi indulattal és hozzáállással lenni irányukba. Hogy fel tudjuk mutatni a bennünk élő Krisztust még az ilyen embereknek is. Álljunk meg szilárdan a hitben, nézzünk az Úrra a nehézségek idején is. Apostoli köszöntésként ismerjük a "Kegyelem néktek és békesség..." kezdetű gondolatsort. Református Istentiszteleteinken el is hangzik. Ezek a megszokott formulák azért adhatnak nekünk sokat, mert bennük van, hogy az a Krisztus Jézus hív el bennünket, akiben Isten kegyelmet és békességet kínál nekünk. Aki önmagát adta bűneinkért, Akinek a dicsőségére élhetünk. Nekünk kegyelmet nyert életünk van, Krisztusban bűnbocsánatunk, békességünk van, és nem a magunk dicsőségét, hanem az övét keressük. Ez nagyon sok mindent helyre tesz a lelkünkben. Különbség van a tudás és a tudás alkalmazása között. Sok mindent tudhatunk a Bibliából is, de ha nem alkalmazzuk azt, akkor semmit sem tanultunk meg belőle. Isten azt akarja, hogy az Igének cselekvői legyünk és alkalmazzuk azt. Ő támogatni fog minket mindig, amikor kilépünk a hitben és alkalmazzuk mindazt, amit Egyetlen Urunk tanított nekünk.
Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. (Gal 1,10)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a Te szolgád lehetek.
Ámen
