Mentorcoach
Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő szent hegyén; mert szent az Úr, a mi Istenünk! (Zsolt 99,9)
Isten szentsége távolságtartó, ember számára megrendítő és félelmetes, megközelíthetetlen. Ez a távolságtartás a történelem során az embert hol vonzotta, hol félelemmel töltötte el. Mégis, kicsoda is a mi Istenünk? Isten szentsége igazságának mércéje, ami messze az ember igazsága felett áll. Szétválasztja a jót és a rosszat, Isten Egyedüli Uralma, a regnálása, az ember számára biztonság. Szuverén, és pont ezáltal Isten szentsége mihozzánk közellépő is. Egyszerre igaz a távolság és a közelség az Ézsaiás próféta könyvében leírtak szerint: „Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is.” Nekünk van szükségünk Őreá. Arra, hogy felnézhessünk és keressük Őt. Irgalmas, mi vagyunk a kiválasztottjai, akik megigazultunk a hit által és így járulhatunk hozzá bizalommal. „Miután a bűntől megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek a gyümölcsét, a szent életet.” (Róm 6,22) Hol van szent helyünk, hol van szent időnk? Mérhetetlen kegyelme tartja fenn a világot minden vétkünk ellenére is. Az örökkévaló dolgok nem birtokolhatók, ezek ingyen ajándékok. Nem jutalmak, mindenki csak kegyelemből lehet részese, öröm fakad nyomukban. Áldás és Békesség. Ezt senki nem tudja befolyásolni, vagy akár előidézni, csak elfogadni. Az örökkévaló dolgok mindig vonzzák az idő szorításában élőket. Vágyunk erre az örökkévaló, visszavonhatatlan szeretetre, mégis nehezen hisszük el. Az Egyetlen Urunk ígérete nem fér bele az ember történelmébe. Megelőzi azt és egyben túl is mutat rajta, nemzedékeken át. Isten bennünk él, és mi is csak Istenben létezünk. Szolgáljunk hát Krisztus Jézusnak örömmel.
Az Úr uralkodik, reszkessenek a népek; Kérubokon ül, remegjen a föld! Nagy az Úr a Sionon, és magasságos ő minden nép felett. Tiszteljék a te nagy és rettenetes nevedet, - szent az! ... Te megerősítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban. Magasztaljátok az Urat, a mi Istenünket, és boruljatok le az ő lábainak zsámolya elé; szent ő! (Zsolt 99,5)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is megigazítottál.
Ámen
