Mentorcoach

 

Amint én irgalmasságot cselekedtem veletek, ti is irgalmasságot cselekesztek majd az én atyámnak házával, és igaz jelt adtok nékem. (Józs 2,13)

A mai Igénk főhőse Ráháb. Miért maradhatott életben ez az elrontott életű asszony? Azért, mert bizonyossággal hitte, hogy az élő Istenen kívül nincs más Isten. Azért cselekedett, mert hittel rejtette el a zsidó kémeket. Tudta, hogy Isten Józsué népének adja Jerikót és akkor Józsué nem feledkezik meg róla és háza népéről. Ma is körülvesz bennünket a pusztulás: háború, járvány, betegség, gazdasági összeomlás…Ki menekül meg ezekből? Az aki az Egyetlen Úrhoz menekül. Vannak, akik ma is hitetlenségükben megkeményednek, és a maguk erejében bízva buknak nagyot. De valóság lehet az életünkben a Zsoltár (71,3) kiáltása: „Légy sziklaváram, ahova menekülhessek szüntelen..." Isten megengedte, hogy belekerüljünk ebbe a helyzetbe, amiben élünk ma. Ő a biztos sziklavár, hív és vár: Nála biztos a megmenekülésünk. A főpapoknak és a nép vezetőinek ezt mondta Jézus: Bizony mondom néktek: A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. A hajdani zsidó vezetőket nem tette féltékennyé  Jézus kijelentése. Megmaradtak hitetlenségükben, és elutasították a Megváltó Krisztus Jézust.  A történetünk főszereplője, parázna Ráháb viszont megmenekült Isten kegyelméből. Sőt, Jézus családfájának része. Ráhábbal együtt nekünk is van lehetőségünk a megmenekülésre. A mi menekülésünk helye Jézus Krisztus keresztje: Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék... Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek Krisztus vére által. Megmenekülni vagy elmenekülni kell a mai vészhelyzetben?  Ne meneküljünk az Úr elől, álljunk meg az Istennel való közösségben. Isten azért engedett bele ebbe a nehézségekkel és fájdalmakkal teli időbe, hogy Hozzá meneküljünk. Mennyi minden felesleges terhet cipelünk, amire igazából semmi szükségünk. De mégis kihatással vannak a jelenünkre, és jövőnkre, mert még mindig a felszínen tartjuk őket. Ezért aztán megakadályoznak abban, hogy az Egyetlen Urunk közösségébe lépjünk. Mit mond az Ige? Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, a ki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült. (Zsid 12,1) Vagyis, hogy képesek legyünk az Úr üzenetét megérteni, és megcselekedni az Igéből, mint akik a mi Urunk Jézus Krisztus jó bizonyságtevői. Ezt megtenni, csak megüresített lélekkel lehet. Ezért vegyük komolyan az Igét, és a Szentlélek segítségével töröljük elménkből az Úrhoz méltatlan dolgainkat. 

Annakokáért a lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsétek föl, És lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon, sőt inkább meggyógyuljon. Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, a mely nélkül senki sem látja meg az Urat. (Zsid 12,13)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram a közösségedet.

Ámen