Mentorcoach
Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által, És lévén nagy papunk az Isten háza felett. (Zsid 10,20)
Sokan hagyják el a gyülekezeteiket. Vannak, akiket a világi kísértések ragadnak magukkal, és elkezdik a maguk tékozló útját járni, és vannak olyanok is, akik sérelmeik miatt döntenek úgy, hogy nem akarnak egyetlen keresztény közösséghez sem tartozni. Az eklézsia, a Jézus Krisztus által kihívottak közösségét jelenti. Nehéz elképzelni a hívő életünket a testvéri kötelékek nélkül. Ezek segítenek megtartatni a hit útján. A keresztény közösségek élete arról szól, hogy követik Mesterüket, Jézust. Krisztus Jézus is járt gyülekezetbe, szolgálatot vállalt az Istentisztelet alatt. Egyetlen Urunk ígéretet tett arra, hogy amikor népe összegyülekezik, akkor a közösségben vele találkozhatunk, függetlenül a jelenlévők létszámától: Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20). Amint az Isten jelen volt ószövetségi népe közösségeiben, úgy van jelen Krisztus Jézus is a mai gyülekezet összejövetelében. Ha kereszténynek valljuk magunkat, és követjük a Biblia tanítását, akkor tudnunk kell, hogy parancsunk van arra, hogy egy gyülekezet része legyünk. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett. Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. (Zsid 10,23) Az Isten Igéje élő és ható, a gyülekezet pedig az a hely, ahol ideális esetben a Szentlélek által elhívott pásztorok hirdetik azt. A közösségi imádat továbbá erőt ad nekünk, mert szembesülünk vele, hogy Isten másoknak is fontos. Ez a tudat pedig segíteni fog kitartani Jézus követése mellett a hétköznapokban is. A Szentlélek mindannyiunknak adott ajándékokat saját akarata szerint. A kegyelmi ajándékok, a "karizmák" célja pedig nem az, hogy megtartsuk őket magunknak, és otthon gyakoroljuk, hanem az, hogy a testvéreink érdekében használjuk: „A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele” (1Kor 12,7). A gyülekezetben élhetünk a kapott kegyelmi ajándékokkal, és láthatjuk, amint Isten áldássá tesz minket mások életében. Mielőtt Jézus visszatért volna a menny dicsőségébe, ezt a parancsot adta követőinek: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,35). A tanítványok ismertetőjele az egymás iránti szeretet. Hogyan ismerné fel a világ, hogy Jézushoz tartozunk, ha nem vagyunk hajlandók közösséget vállalni az ő népével? Szükségünk van egymásra. Pál apostol azt írja, hogy olyanok vagyunk, mint egy test különböző részei, a fej pedig maga a Krisztus. Szükségünk van egymásra, rászorulunk arra, hogy mások erősségei kiegészítsék a saját hiányosságainkat. A biblikusan megélt gyülekezeti közösség az a hely, ahol a sokféle rész összeadódik, Krisztus Testeként funkcionál. A világi megközelítéseket hagyjuk el ebben a közösségben. Nem politikai nagygyűlésre, nem is pártszemináriumra megyünk, amikor a gyülekezet közösségében Egyetlen Urunkat imádjuk. Pál apostol erre hív minden keresztényt: „Egymás terhét hordozzátok, így töltsétek be a Krisztus törvényét” (Gal 6:2). A feladatunk nem az, hogy várjuk, amíg egy gyülekezet elég jó lesz ahhoz, hogy mi csatlakozzunk hozzá, hanem az, hogy elköteleződjünk mellette. Köszönjük meg, hogy nem egyedül kell megélnünk a hitünket, hanem vannak lelki testvéreink, akikkel Krisztushoz és egymáshoz is tartozunk. Jézus tanít bennünket szeretni és Reá figyelni naponként..
Mit gondoltok? Ha valamely embernek száz juha van, és egy azok közül eltévelyedik: vajjon a kilenczvenkilenczet nem hagyja-é ott, és a hegyekre menvén, nem keresi-é azt, a melyik eltévelyedett? És ha történetesen megtalálja azt, bizony mondom néktek, inkább örvend azon, mint a kilenczvenkilenczen, a mely el nem tévelyedett. Ekképen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elveszszen e kicsinyek közül. (Mt 18,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy közösségem lehet Veled.
Ámen
